Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

EK) Perjogi Döntvénytár. rozásra irányul. Ehhez képest a 45. szakaszban foglalt az a rendelkezés, hogy az egyébként fennálló illetékességet csak akkor nem lehet igénybe venni, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a perben csak az okiratban meghatározott bíróság legyen illetékes, a választott bíróság iránti megállapodásra egyáltalán nem alkalmazható. Közömbös ennélfogva az a körülmény, hogy az A) alatti kötlevél utolsó bekezdésében a kizárólagosság «nur ausschliesslich)) kitétellel vagy egyébként külön kikötve nincs, mert enélkül sincs joga egyik félnek sem egyoldalúan a kikötött választott bírósági eljárástól eltérve a különben illetékes rendes bíróságot igénybe venni. A Pp. 45. §-nak alkalmazhatósága tehát a jelen esetben teljesen ki lévén zárva,. annak rendelkezéseit a fellebbezési bíróság meg nem sérthette. A Pp. 180. §. 4-ik pontjában említett választott bíróságok alatt nemcsak azok a választott bíróságok értendők, melyek igénybevétele a Pp. 191. és következő szakaszaiban szabályozott szerződésen alapul, haneni azok a választott bíróságok is, amelyek állami rendelkezésen alapszanak, így a tőzsdei választott bíróságok is, melyekről nálunk az 1881 :LIX. tc. a 94. és következő szakaszaiban intézkedik. Az osztrák és magyar tőzsdebíróságok jogerős határozatainak végrehajtására nézve fennálló viszonosságból pedig szükségképen következik, hogy az ezen bíróságok kikötésére vonatkozó szerződések is kölcsönösen elismertetnek s az ilyen kikötések, ha egyébként az erre irányuló megállapodás az előírt kellékeknek megfelel, érvényesek. Az 1914: XLII. tc. 1. §. 4. pontja értelmében a kikötést tárgyazó megegyezésnek írásba kell foglalva lennie, vagy pedig a kikötést tárgyazó kötlevél nem kifogásolt elfogadásában kell megnyilvánulnia, ez pedig az előbb ismertetett tényállás szerint a jelen esetben fennforog. A felperes felülvizsgálati kérelmében további panaszainál abból a lényeges alaptévedésből indul ki, mintha az 1914: XLII. tcikk 3. cikke az első cikk valamennyi pontjára vonatkoznék, holott ez kifejezetten és kizárólag csak az 1. cikk 1. pontjában megjelölt polgári peres eljárásban hozott határozatok végrehajtásánál írja elő az illetékesség vizsgálását, de nem a 1. cikk 5: pontja szerinti tőzsdei választott bírósági határozatoknál, ahol a dolog természete szerint a 3. cikkben taxatíve felsorolt illetékességi okokról szólni s ebből a szempontból a határozat végrehajthatósági érvényét vizsgálni nem is lehet, mert más illetékességi ok, mint a választott bírósági kikötés, nincs is.