Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár A kir. Kúria: A másodbíróság'végzésének megváltoztatásá­val, az elsőbíróság végzését hagyja helyben azzal a kiegészítés­sel, hogy M. Sándor és özvegy M. Lászlóné született T. Zsófia, ez utóbbi, mint ismeretlen helyen távol levő M. László gondnoka és mint kiskorú M. Eszter természetes és törvényes gyámja az előbb özvegy K. Mihályné, utóbb özvegy M. Sándorné született K. Rebeka hagyatékával szemben vélt igényüket csak a törvény rendes útján érvényesíthetik. Indokok : Az 1920 ápr. 8-án meghalt előbb özv. K. Mihályné, utóbb özvegy M. Sándorné született K. Rebeka hagyatékával szem­ben a jelen végzés rendelkező részében megnevezettek igényt azon az alapon kívántak támasztani, hogy az örökhagyó hagyatéka állító— • lag magában foglalja nagyapjuknak, néhai M. Sándornak, az örök­hagyó második férjének különvagyonát és főleg közszerzeményét, az idevonatkozó igény érvényesítésére azonban nagyapjuk elhalá­lozásakor, az ő édesatyjuk, a nagyapjuknak első feleségével S. Rebe­kával kötött házasságából származott gyermeke, néhai M. László alkalmat nem talált, meri akkor már a harctéren volt s ezt köve­tőleg is harctéri szolgálatot teljesített, míg ott meg nem halt s így az említett igény érvényesítése, mint ezt a jogot megszerzett atyjuknak törvényes gyermekeit, őket illeti. Az igénylők édes apja néhai M. László 1918 jún. 18-án halt meg, ettől az időponttól tehát, az előbb özvegy K. Mihályné, utóbb özvegy M. Sándorné született K. Rebekának elhalálozásáig maguknak az igénylőknek is majdnem két évi idő állott rendel­kezésükre, hogy igényük érvényesítése tekintetében még ha édes­atyjuk néhai M. László annak érvényesítésében az előadott okok­ból akadályozva lett volna is, mostoha nagyanyjuk ellen még éle­tében felléphessenek, azonban ezt az igénylők nem tették, de ezzel az igényükkel a beszerzett Pk. 1020 918. sz. hagyatéki ira­tok tanúsítása szerint édesatyjuknak néhai M. Lászlónak hagya­téka fölött lefolyt eljárásban sem álltak elő, sőt a beszerzett Pk. 2312/1916. számú hagyatéki iratok szerint, erről az igényről nagyatyjuknak néhai M. Sándornak hagyatéki eljárásában, aki pedig az örökhagyónak második férje voll, még csak említés sem tétetett. Az igénylők tehát, akik sem az örökhagyóval, sem annak első férjével néhai K. Mihállyal, sem az utóbbiak közt fennállott házasságból leszármazókkal semmiféle vérségi kapcsolatban nincse­nek, s akiknek igénye az örökhagyótól eredő az ő halála esetére szóló valamely intézkedésen sem alapul, az örökhagyó férjének állítólagos különvagyonára és közszerzeményére vonatkozó igé­nyük érvényesítésével nem avatkozhatnak bele a mostoha nagy­anyjok hagyatékára vonatkozó ebbe a hagyatéki eljárásba, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom