Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. 71 A marasztalás téves. A 91. és 433. §-okból következik, hogy a perbehívó és a perbehívott egymás javára költségben nem marasztalhatók. V. ö. Fabinyi VIII. 1669. sz. és Juristische Wochenschrift 1897. 303. 1. 77. Az atya által saját és kiskorú gyermekei nevében indított perben, ha a kiskorúak pernyertesek, az atya ellenben pervesztes, de úgy a támadás, mint a védelem közösen terjesztetett elő, s a tárgyalás és a bizonyítás felvétel együtt tartatott meg, a Pp. 426. §-a értelmében a perköltség kölcsönös megszüntetésének helye van. (Kúria 1921 jdec. 14. P. V. 2831. sz.) 78. /. A házasság megszűnésével kapcsolatos jogkövetkezmények érvényesítése. — //. Ha a házassági bontóper tárgytalanná válását mindkét fél cselekménye eredményezte, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők. (Kúria 1922 jan. 12. P. III. 4492/1921. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, jelen pert, valamint az abban felmerült összes költséget meg szünteti. Indokok: A kaposvári kir. törvényszék a felek házasságát — a mai tárgyaláson hivatalos kiadványban bemutatott, 1920. évi június 5. napján P. I. 213/1920—3. sz. alatt hozott és jogerősnek nyilvánított ítéletével — az 5166/1919. M. E. számú rendelet alapján kölcsönös hűtlen elhagyás okából felbontotta. Ennélfogva jelen — szintén ennek a házasságnak a felbontására irányuló — per tárgytalanná vált, miért is a kir. Kúria mindkét alsóbíróság ítéletét hatályon kívüL helyezte és jelen pert megszüntette. A fentebb idézett kormányrendelet 3. §-ának utolsó bekezdésében és illetőleg a 4038. M. E. számú rendelet 4. §-a első bekezdésének vég-mondatában foglalt rendelkezéshez képest a házasság megszűnésével kapcsolatos jogkövetkezményeket bármely fél a házassági per bírósága előtt keresettel érvényesítheti, miért