Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

72 Perjogi Döntvénytár. is a kir. Kúria felperesnek az E) alatti közjegyzői okiratba foglalt jogügylet hatálytalanítása iránt indított kereseti kérelme, valamint alperesnek a H. T. 94. §-ára alapított kérelme, úgyszintén a nőtartás iránt érvényesített igénye tárgyában — ennek a pernek a keretében — nem határozhatott. A fentebb idézett elsőbírósági ítélet tartalma szerint a kaposvári kir. törvényszék a felek házasságát a tanácsköztársaság idejében azok közös megegyezése alapján bontván fel, mindenik félnek ez a cselekménye eredményezte a házasságnak az 516£/1919. M. E. számú kormányrendelet alapján való felbontását és ehhez képest a jelenlegi pernek tárgytalanná válását, miért is a kir. Kúria az ebben a perben felmerült összes költséget — a Pp. 543., 508. és 426. §-aiban foglaltak értelmében — p'eres felek között kölcsönösen megszüntette. = V. ö. Perj. Dtár V. 88. sz.-és jzt. 79. I. A büntető ügyben károsított félre nézve az ügyvéd közbenjárásával visszaszerezni megkísérelt összegben jelentkezvén az ahhoz fűződő vagyoni érdek, azt kell az eljárás díjazásánál alapul venni. — //. A bíróságoknál használt ügyvédi díjszabás kifejezetten pusztán tájékoztatóul szolgál és a szabad bírói mérlegelés jogát egyáltalán nem érinti. (Kúria 1922 febr. 14. P. VI. 2804/4921. sz.) 80. Ingatlan eladásának közvetítése iránt ügyvédnek adott megbízás folytán ügyvéd által kifejtett közvetítői tevékenységből támasztott követelés nem tartozik szorosan azon követelések közé, amelyekre az 181%: XXXIV. tc. VI. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazhatók volnának.. Mert ilyen közvetítői megbízást a fél nem ügyvédnek is adhat. Tehát nem