Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

70 Perjogi Döntvénytár. 75. Per folyamán történt engedményezés és perbelépés esetében a pervesztes engedményes az~ engedményező eredeti felperessel együtt egyetemlegesen marasztalandó az összes perköltségekben. (Kúria IV. 1326/4921. sz.) = V. ö. Magánjogi Dtár II. 85. sz. 76. /. Perbehívás a felülvizsgálati eljárásban. — //. Perbehívó marasztalása a perbehívott költségeiben. (Kúria 1921 dec. 14. P. V. 5016. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: Panaszolja az alperes,'hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértelt, amikor a perbehívott költségeiben őt elmarasztalta. Az alperesnek ez a panasza alaptalan, mert G. Jenőt ő híván perbe, s pervesztes lévén, a perbehívottnak a perbehívássaj okozott költségét tehát, mint, aki annak felmerültére okot szolgáltatott, a perbehívottnak megtéríteni tartozik. Ezért az alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Megjegyzi a kir. Kúria, hogy az alperes perbéhívási kérvénye folytán a perbehívott E. András a kitűzött tárgyaláshoz ido hiánya miatt megidézhető nem volt, s a tárgyalás elhalasztása iránt alperes részéről előterjesztett s felperes részéről ellenzett kérelemnek azért nem adott helyet, mert a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelem keretében és a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás alapján határoz s tárgyalás alapján tényállást meg nem állapíthat s így a tárgyalás elhalasztására annál kevésbé volt szükség, mert a perbehívott és a perbehívó közötti jogviszony ebben a perben úgy sem bírálható el. = Ad I. A felülvizsgálati eljárásban a félnek ugyanolyan joga van a perbehíváshoz, mint az alsóbírói eljárásban. Az indokolás tehát nem helytálló. Azonban a félnek kötelessége a perbehívási kérelmet oly időben előterjeszteni, hogy a perbehívás a tárgyalás elhalasztása nélkül eszközölhető legyen. — Ad II.