Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 47 39. /. Az ideiglenes nötartási követelés nem tartozik a házassági per bíróságának hatáskörébe, ha az nemcsak a férj ellen, hanem egyetemlegesen a férj atyja ellen is érvényesíttetik. — //. A sikertelen pergátló kifogással okozott per- és fellebbviteli költség kérdésének a véghatározatra hagyása, ha az elsőbíróság az ügy érdemében ítélt. (Kúria 1921 jan. 12. P. III. 3942/1920. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, alpereseket pergátló kifogásukkal elutasítja és a fellebbezési bíróságot az ügy érdemében való további eljárásra, valamint a per, fellebbezési és felülvizsgálati költség viselésére is kiterjedő új határozat hozatalára utasítja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget felperes részére 622 K-ban, mindkét alperes részére 560 K-ban és ezenfelül az elsőrendű alperes részére még 300 K-ban megállapítja. indokok: A Pp. 1. §. 2. pontja értelmében az ideiglenes nötartási perek is a járásbíróság hatáskörébe tartoznak, amennyiben azok a házassági per bíróságához utasítva nincsenek. A Pp. 674. §-a értelmében pedig a házassági per megindítása vagy az előzetes békéltetés kérése után csakis a házassági per bírósága hivatott az 1894: XXXI. tc. 102. §-ában írt intézkedések — és ezek között az ideiglenes nötartási igény — felől határozni. A házassági bontó per bírósága azonban az ideiglenes nőtartási igény tárgyában a H. T. 102. § a értelmében kizárólag a házastársak közötti viszonylatban jelesül egyedül a férjjel szemben, az őt terhelő kötelezettség kérdésében határozhat, következéskép a nő tartási igényét csakis férje ellen érvényesítheti, mert a házassági bontó per keretébe más — harmadik személy — a házassági bontó per természeténél fogva nem vonható. He tehát — mint a fennforgó esetben is — a nő (felperes) ideiglenes nötartási igényét nemcsak férje, hanem — azon az alapon, hogy ezidőszerint vagyontalan férje egész tevékenységét az atyja üzletébe és gazdaságába fekteti — férjének atyja ellen is érvényesíti és ezt a férjével egyetemlegesen kéri az ideiglenes nötartási díj fizetésére kötelezni, úgy ezt az igényt a házassági bontóper bírósága az ő férje s a férj atyja ellenében már nem lehet hivatott eldönteni, mert a felhozotlak szerint a férj atyja, mint harmadik személy a házassági bontóper keretében ügyfél gyanánt nem szerepelhet. •