Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. 6->> Az elsőbíróság előtt tartott tárgyaláson az írásbelivel szóval egyezően előadott kereset felperesnek azt a tényállítását tartalmazza, hogy a keresetben közelebbről megjelölt ingatlanai közelében, a Dés város közönsége elsőrendű alperes állal erre kijelölt helyen, a Désen állomásozó honvéd gyalogezred által 1915-ben katonai gyakorlatozás céljaira létesített lövészárkok esőzések folytán vízzel teltek meg, amely felgyülemlett vizet a katonaság ugyanabban az esztendőben, a felperesnek egyik ingatlanán épített sövénykerítést átvágva, a felperes károsodását eredményező módon a felperes ingatlanaira eresztette. Ennek a tényállításnak a Kúria által megállapított értelme szerint felperes az ő ingatlanainak a lövészárkok vízmentesítése, tehát a lövészárkok létesítésével elérni szándékolt hadműveleti célok biztosítása végett (4912: LXVI11. tc. 19. §. első bekezdés) a mozgósítás után (id. tc. 1. §.) történt közvetlen igénybevételét fektette kártérítési keresetének ténybeli alapjául. Ezzel a felperesi tényállítással szemben a Pp. 515. §. első mondatában, illetve 401. §. második bekezdésében foglalt jogszabályba ütközik a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, mely szerint a peres felek között nem volt vitás az, hogy a felperes ingatlanainak az 1912 : LXV11I. tc. 19. §-a alá eső igénybevétele nem történt. Minthogy pedig az eme törvényszakasz első bekezdése alá eső igénybevételből származtatott kártérítési igény érvényesítése ugyancsak az eme törvénycikk 33. §-ában előírt közigazgatási útra tartozik, s így a Pp. 180. §. 1. pontjában említett pergátló akadály a kereset ellenében fennforog; alapos az a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési bíróság a most idézett törvényhely alapján emelt pergálló kifogás elvelésével jogszabályt sértett, annyival inkább, mert a sérelmezett döntésének alapjául vett, az idetartozó indokaiban hivatkozott, miniszteri rendeletnek kiemelt rendelkezései a jelen kérdés eldöntésénél már azért sem alkalmazhatók, mert — a kifejtettek szerint — felperes az ő ingatlanainak közvetlenül történt igénybevételéből származtatja az azokban az ingatlanokban előállott kárának megtérítése iránti keresetét. Ezeknél az okoknál fogva a fellebbezési bíróság ítéletét a fenti rendelkezés értelmében megváltoztatni, s az eszerint a döntés szerint vesztes felperest a Pp. 543. §-a alapján perköltségviselésben marasztatni kellett. = Ad I.: Végeredményben az elsőrendű alperes érdekében mégis figyelembe vétetett a másodrendű alperes felülvizsgálati kérelme. És kérdés, vájjon akkor is visszautasíttatolt volna az elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelme, ha