Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. 3 téséi megelőzőleg, nem vette a felekkel tárgyalás, alá. (Kúria 1917 dec. 4. P. VIII. 2322. sz.) A Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság végítéletét, helyesen ítéletét és eljárását feloldja s .a fellebbezési bíróságot a tényállásnak az alábbiak értelmében leendő megállapítására és újabb határozat hozatalára utasítja. A jelen felülvizsgálati eljárásban felperes részéről felmerült .költség összegét a Kúria 449 K 90 f-ben, az első- és másodrendű alperes részéről felmerültét pedig elsőrendű alperes részére 140 K-ban, illetve másodrendű alperes részére 70 K-ban állapítja meg. Indokok: A fellebbezési bíróság \égítélele ellen — illetve, minthogy a fellebbezési bíróság nem a per érdeme felől (Pp. 387. §.) hozott végleges döntést, annak ítélete (Pp. 181. §.) ellen — felperes azzal a kérelemmel folyamodott felülvizsgálatért, hogy emez ítélet megváltoztatása mellett a fellebbezési bíróság az ügy érdemi eldöntésére utasíttassák s alperesek a költségek viselésére köteleztessenek. A fellebbezési bíróság a pert a Pp. 180. §-ának 1., illetve 3. pontján alapuló és hivatalból észlelt annak a két pergátló "körülménynek az okából szüntette meg: hogy a peres ügy csak az eljárt pénzügyi hatóságok eljárása helyességének a bíróságok halalomkörébe nem tartozó felülvizsgálata mellett volna elbírálható ; és hogy a peres követelés, mely voltaképen közigazgatási végrehajtás során lefoglalt ingónak eme foglalás hatálya alól feloldására céloz, az 1881 : LX. tc. 100. és 92. $-a értelmében járásbírósági eljárásra tartozik. Az első pergátló körülmény fennforgásának megállapítására a peres ügynek keresetileg előadott tényállása nem nyújt alapot. Mert eme tényállás Iényegénék a foglalatja az, hogy a másodrendű alperes ellen foganatosított rendőrségi eljárás során az ugyancSak ellene kivetendőnek látszott adó biztosítására elvették tőle és elsőrendű alperes kir. államkincstár javára az állampénztárnál adófelügyelői letétbe helyezték azt a pénzt, amelyet felperes, mint a sajátjának maradt tulajdonát, a másodrendű alperesnek azzal a megbízással adott át, hogy azon helyette valamely banknál folyószámlát nyisson, vagy belőle a felperes rendelkezéséhez képest fizetést teljesítsen. Az erre a tényállásra alapított az a kereset tehát, hogy elsőrendű alperes ezt a pénzt felperesnek visszaadja, merőben magánjogi, vagyis a kir. bíróságok eljárása ala tartozó igény; .mert ennek az igénynek a felperes tulajdoni joga, tehát magán4*