Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Tartalommutató. xv adónál azzal tiltotta le, hogy ez a letiltott illetrnéiiyi részt további bírói intézkedésig visszatartani, illetőleg, ha az további bírói intézkedés előtt esedékessé válik, bírói letétbe helyezni köteles ; ezzel a végrehajtató a zálogjogot csak a jövőben esedékes, de nem egyúttal a múltból még hátralékos részletekre szerezte meg. És habár a lefoglalt követelés behajtására kirendelt ügygondnok, nemcsak az ő kirendelését kérő, hanem a többi végrehajtató érdekében is köteles eljárni: annak is csak ama követelésre nézve van helye, melyen a kirendelést kérőnek ós a többi végrehaj tatóknak a zálogjoga találkozik és ez voltaképen csak annyit jelent, hogy az ügygondnok nem szorítkozhatik a lefoglalt követelés csak olyan részösszegének a behajtására, mely a kirendelést kérő hitelező végrehajtási követelésének a fedezésére elég, hanem köteles a lefoglalt egységes követelést valamennyi végrehajtató érdekében, egészében behajtani és nem áll jogában az egységes követelést részekre bontani. Ámde ez az ügygondnoki hatáskör nem terjedhet ki a végrehajtást szenvedőnek olyan követelésére, melyen a kirendelést kérő, tehát az ügygondnok által voltakópen képviselt hitelezőnek végrehajtási zálogjoga egyáltalán nincsen. — II. Különbség a lefoglalt követelés kónyszerengedményezése (átruházása) és a behajtásra feljogosítás között 103 Zárlat (Végr. t. 237—254-. §-ai.) ÍQ. Zárlattal szemben igénykeresetnek helye nincs; de az a harmadik személy, ki a végrehajtási zárlat által magát tulajdonában sértve érzi, nincs elzárva attól, hogy tulajdonjogát s illetve ebből kifolyó azt az igényét is, hogy az említett jogot sértő zárlat megszüntettessék, a törvény rendes útján érvényesíthesse. Ez a 3512/M. E. 1915. sz. rend. esetében is áll, amelynek 10. i-ában megengedett perenkívüli jogorvoslat nem. kizárólagos 1(1 38. I. Nem alkalmas a zárlatot kérő igényének igazolására az az okirat, mellyel nem a tulajdonos adja el neki az ingatlant, hanem azok, akiknek a tulajdonos elővételi jogot engedett és egyúttal megbízta őket az ingatlanok eladásával azzal, hogy a vevőnek a vételi szerződést ő fogja kiadni. — II. A zárlatot kérő jogcímének keletkezése előtt elrendelt végrehajtás és az ugyancsak már előbb bekebelezett teher nem alkalmas annak a kimutatására, hogy a zárlatot kérőnek az igénye veszélyeztetve lenne „_ „_ __, „_ _ ,~ — ~ - 53 U3. Oly ítélet alapján, mely csak azt mondja ki, hogy az alperesnek a hagyatékhoz öröklési joga nincs, de nem kötelezi alperest a birtokában lévő hagyatéki ingatlan kiadására, zárlatot (végr. t. 237. §. b) pontja) elrendelni nem lehet 80 <i6. Zárgondnok cperkópessóge» (recte alperessége) 82 Örökösödési eljárás. 26. L A felfolyamodás elkésettsége esetében is hivatalból észlelendő körülmények figyelembevétele. — II. A hagyatéki eljárást befejező jogerős hagyaték-átadó végzés telekkönyvi foganatosítása után és a hagyatéki eljárás keretén kívül szerzett nyilván-