Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)
X Tart alommutató. 84. Áz igazolási kérelemnek helyt kell adni, ha az ellenfél ehhez a tárgyaláson kifejezetten hozzájárul és ha a Pp. 455. §. 1. bek. esete nem forog fenn 9% Amikor az ítélet nem a peres fél ügyvédjének, hanem niá^ hasonnevű ügyvédnek kézbesíttetett, a felülvizsgálati határidő folyása meg nem kezdődött és így a határidő elmulasztása miatti igazolás felesleges, mert mulasztás nem forog fenn. Ha a fél mégis igazolással él, a felülvizsgálati kérelmet mint kelLi időben beadottat el kell fogadni. Közömbös, hogy a fél mikor szerzett a hibáról tudomást és hogy akár a hibás kézbesítéstől, akár a hiba megtudásától több mint 6 hó telt el, mert a Pp. 452. §-ának az igazolási határidőre vonatkozó rendelkezései ily esetben nem nyerhetnek alkalmazást 1 Fellebbvitel megengedhetősége. (Pp. 476. S-a.) A perköltség mérvének a kérdésében a peres felet képviselő ügyvédnek felebbezési joga nincs „_ . A fellebbezési bíróság határozata. (Pp. 503—511. §-ai.) 70. A felajánlott bizonyítás sikerességének a Pp. 510. §-a harmadik bekezdésében felállított vélelme nem foroghat fenn, amikor a fellebbező fél ellenfele a kérdéses ténykörülményre nézve már az elsőbírósági eljárás során ellenbizonyítást ajánlott, amelynek foganatosítását az elsőbíróság csak azért nem rendelte el, mert a pert enélkül is az ő javára eldönthetőnek találta , ~ .„' „_ _ ~ i Ar-Jt' Felülvizsgálat visszautasítása. (Pp. 520- 529. §-ai.) 25. II. Ha a fellebbezési bíróság több illetékességi ok közül csak egyet állapít meg, a felperes a másiknak meg nem állapítása miatt — az ítéletnek a külállamban leendő végrehajthatóságára tekintettel — felülvizsgálati kérelemmel élhet 62. II. Illetékesség miatti felülvizsgálat kizárása és pénzbírság Felülvizsgálati kérelem kellékei. (Pp. 521. §-a.) 46.1. Az egyik pertársnak a másik pertárs felülvizsgálati kérelmében érvényesített felülvizsgálati alapra való hivatkozása nem jöhet figyelembe .,_ ... Felülvizsgálati jogkör. (Pp. 534. §-a.) 19.11. A perújítási eljárásban annak a mérlegelése, hogy az alapperbeli tanú hitelt érdemlőségére vonatkozó egyes tényállítások, valóságuk esetén, a tanú vallomásának a hitelt érdemlőségére birnak-e és ha igen, minő befolyással, a tanúvallomások mérlegelésére jogosított bíróságnak a hatáskörébe tartozik s a felülvizsgálati bíróság rendszerint csupán arra terjeszkedhetik ki, hogy vájjon a tényállást megállapító bíróság azokat az okokat, amelyek az ő meggyőződését előidézték, az ítéletben tüzetesen előadta-e