Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Tartalonimntutu. 89. III. A felperességnek, vagyis a keresetileg érvényesített követeléshez való jogosultságnak a kérdése az anyagi jog körébe vág, már pedig a bíróságnak az anyagi jog szabályát akkor is alkalmaznia kell, ha a fél, kinek a perbeli álláspontját megalapítja, arra egyáltalán nem, vagy csak hiányosan, avagy hibásan hivatkozott is „ 103 Felülvizsgátati nóvumok. (Pp. 535—537. §-ai.) l.II. A Pp. 382. és köv. §-aiban foglalt rendelkezések kizárják azt, hogy a felülvizsgálati bíróság érdemi intézkedés alapjául elfogadhassa az előleges bizonyítás iránt hozzá közvetlenül benyújtott kérvényt .„ „„ „„ J 2. II. A felülvizsgálati kérelemben felhozott új körülményt is figyelembe kell venni, ha a fél azt a fellebbezési bíróságnál azért nem érvényesíthette, mivel ez a fennforgó kérdést, annak eldöntését megelőzőleg, nem vette a felekkel tárgyalás alá J Felfolyamodás. (Pp. 548—562. §-ai.J 71. A fellebbezési bíróságnak ama végzése ellen, mely a Pp. 203. és 431'. §-ai alapján a halasztási költségben marasztal, felfolyamodásnak helye nincs . _ . . " . 86 72. Járásbírósági perben a törvényszók, mint fellebbezési bíróság elnökének és bírói többségének kizárása iránti kórelmet a Pp. fi4. §-a értelmében elutasító ítélőtáblai végzés ellen felfolyamodásnak van helye ,.. 87 Perújítás. (Pp. 563—574-. §-ai.) 12. A törvényes tilalomba ütköző ügylet érvényesítésére irányuló bírói egyezség nemcsak perújítással, hanem — a perújítás tárgyi és időbeli feltételei fenn vagy fenn nem forgására való tekintet nélkül — külön perrel is megtámadható : mert a perjogi intézmények nem szolgálhatnak sem eszközül arra, hogy a közérdekből kizárt ügyletek általuk érvényesülhessenek és elpalástoltassanak, sem akadályul arra, hogy az ilyen módon elpalástolt ügyletek bíróilag, tehát per útján semmiseknek kimondassanak .... „ „ , „ ..... 17 !-'!. A fellebbezési bíróság alapperbeli ítélete felperes akkori képviselőjének (ügyvédjének) kézbesíttetvén, ezzel nemcsak ügyvédje, hanem maga az ezt megbízó felperes is az ítélet tartamáról tudomást szerzettnek tekintendő ; és így abban a kérdésben, hogy felperes, az alapperbeli ítélet indokainak megismerésével kapcsolatban, mikor szerzett a perújítási okról tudomást, felperes sikeresen nem hivatkozhatik arra, hogy ügyvédje a/ alapperbeli ítélet indokait vele csak későbben közölte . 18 16. A bírói egyezséggel befejezett pert nem lehet tévedés cimón, illetve e tévedésre vonatkozó tanúvallomás, mint új bizonyíték, álapján megújítani, ha a perújitó fél a döntő körülményt felderítő kereskedelmi könyveknek már az alapperben is birtokában volt ós így ezeknek betekintésével az állítólagos tévedést az egyezség megkötése előtt kikerülhette volna _ 24