Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

96 Perjogi Döntvénytár. ségek átadására vonatkozó fenntartott részében kell megbírálás alá venni. E részben azonban az alperes pergátló kifogását el kellett utasítani; mert a 4288/1919. M. E. számú kormányhatósági rendelet 21. §-ának 3. pontja szerint, a lakbérleti bizottság hatásköréhez «csupán a lakások, üzletek és egyéb helyiségek bérletének felmondással, vagy egyéb módon való megszüntetése, vagy ilyen bérlemények átadása, illetőleg visszabocsátása iránti ügyek tartoznak)). Minthogy azonban tömeges termelésükre való tekintettel a nagy ipar-üzem keretébe tartozó gyárak, a fenti címek egyike alá sem sorozhatok, a fellebbezési bíróság tévesen értelmezte a miniszteri rendelet vonatkozó szakaszát és az alperes pergátló kifogása alapján, helytelenül szüntette meg a pert; a miért is a felperes felülvizsgálati kérelme következtében, ítéletét megváltoztatni és a saját hatáskörében való további eljárásra utasítani: egyszersmind az alperest alaptalan kifogásával a felperesnek okozott költségekben marasztalni kellett. = V. ö. Perj. Dtár V. 65. sz. 83. Az 1907: XIX. tc. szempontjából nemcsak a fizikai külső behatás folytán hirtelen támadt, hanem minden, az üzem körében bekövetkezett, előre nem látható egészségháborításból eredő sérülés is baleset. Ily sérülésből kifolyólag a munkaadóval szemben támasztott kártérítési kereset ellenében is fennforog tehát az 1907: XIX. tc. 82. §-án és a Pp. 180. §. 2. pontján alapuló — a kötelezően előirt megelőző büntető eljárásra vonatkozó — pergátló körülmény. (Kúria 1919 okt. 16. P. VI. 263. sz.) * * = V. ö. Perj. Dtár V. 14., 17., 18., 22., 23. III. 25—28., 118. II. 108—110., 113., 114. I. 139. sz.