Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

94 Perjogi Döntvénytár. 1894: XVI. tc. 124. §. utolsó bekezdéséből, valamint a Ppé. 9. §. első bekezdéséből kétségtelen, hogy az örökösödési eljárásban a Pp.-nak a felfolyamodásra vonatkozó mindazon szabályai alkalmazandók, amelyek magának az 1894 : XVI. tc.-nek rendelkezéseivel (124., 125. §.) vagy az eljárás természetével nem ellenkeznek. Ilyen a Pp. 552. ^-ának az a szabálya, mely szerint a felfolyamodás határideje záros ; és ezt kiegészíti a 451. §., amely szerint a záros határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. Nem azért említi külön az 1894: XVI. tc. 124. §. utolsó bek. a peres eljárás szabályait a íelfolyamodás tekintetében, mintha a peres eljárás egyéb szabályait nem lehetne az örökösödési eljárásban megfelelően alkalmazni, hanem azért, mert a felfolyamodás megengedettségére nézve ugyanaz a §. különleges szabályokat állítván fel, célszerűnek mutatkozott kiemelni, hogy a peres eljárásnak egyéb felfolyamodási szabályait az 1894: XVI. tc. nem érinti. 80. Jogforrás az örökösödési eljárás során történt önkéntes letétbehelyezésből kifolyólag a másodbíróság végzése ellen beadott fel folyamodás megengedettsége kérdésében. (Kúria 1918 jan. 23. Pk. I. 6850 1917. sz.) A bicskei járásbíróság: Néhai A. B. hagyatéki ügyében A. V. által D. E. és K. M. örökrészének biztosítására letétbe helyezett 10,000 koronát bírói letétül elfogadja. A letéti kamatok visszautalása kérdésében ezúttal nem határoz ; mert e felől az érdekeltek meghallgatása nélkül a hagyatéki bíróság egyoldahjlag nem rendelkezhet. (Pk. 438 1917.) A székesfehérvári törvényszék: A. V. felfolyamodásának helyt ad. a letéti kamatokat minden év június és december utolsó napján esedékes részletekben A. V. kezéhez kiutalja. Indokok: Az önként és egyoldalulag letett bírói letét elfogadásánál, valamint annak a visszautalása iránt oly időben előterjesztett kérelem teljesítésénél, amikor még az ellenfél a letétre nézve nem nyilatkozott, a bíróság annak vizsgálatába, hogy vájjon a letétbe helyezett összeg kit és milyen arányban illet, nem bor csátkozhatik. Ezért és mert a letevő álláspontja szerint D. E. és H. M. csak a letett tőkére tarthatnak igényt, a kamatok ellenben őt illetik, a letéti kérvényben előterjesztett kérelemnek megfelelően kellett intézkedni. (Pkf. 1171/1917.) A magyar Kúria: A letétel nem a hagyatéki bíróság intézkedése következtében és nem az 1894: XVI. tc. 90. §-ában felsorolt okokból, hanem pusztán D. E. és K. M. kívánságára, kötelezettség nélkül és a további viták elkerülése végeit történvén, itt nem az 1894 : XVI. tc, hanem a Pp. rendelkezései irányadók, minélfogva a Kúria a felfolyamodást a Pp. 551. §. második bek.