Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. 93 életbelépése előtt az örökösödési eljárásban igazolással élni nem lehetett; amennyiben tehát a Pp. 451. íy-a a záros határidőknek és így az 552. §-ra tekintettel a felfolyamodás határidejének vétlen elmulasztását is igazolással orvosolhatónak mondotta ki, ezt a rendelkezést az örökösödési eljárásban csak abban az esetben lehetne alkalmazni, ha ez iránt akár a polgári perrendtartás, akár az ezt életbeléptető törvény, határozottan intézkednék. Ilyen intézkedést azonban ezek közül egyik sem tartalmaz, sőt ellenkezőleg a Pp. É.-nek 6. §-a az ebben megjelölt és nem ide vonatkozó csekélyebb jelentőségű módosításokkal az 4 894: XVI. tc.-et hatályában továbbra is változtatlanul fenntartotta. Ilyen intézkedés hiányában pedig a Pp.-nek az igazolásról szóló rendelkezéseit az örökösödési eljárásra kiterjeszteni nem lehet; s erre nem szolgáltat jogszerű alapot a Pp. É. 9. §-a sem, mert ennek alapján az 1894: XVI. tc. 124. §-ának utolsó bekezdésében felhívott 1881 : LIX. tc. helyett a Pp.-nek és a Pp. E.-nek csak a felfolyamodásról, de nem egyúttal az igazolásról szóló rendelkezéseit is lehet az örökösödési eljárásban alkalmazni akkor, ha az alkalmazásnak egyébként helye van. Tekintet nélkül tehát arra, hogy ugyanebben az ügyben a törvényszék, mint felfolyamodási bíróság, azonos körülmények között a kiskorú örökös természetes törvényes gyámjának igazolási kérelmét elfogadta, az ezúttal beadott igazolási kérelmet, miután az örökösödési eljárásban igazolásnak a felhozottak szerint helye nincs, hivatalból vissza kellett utasítani. * * = Ugyanígy Perj. Dtár III. 197. sz. — Helye van igazolásnak: a perenkívüli ker. és váltóeljárásban 68,300 1914. sz. rend. 23. — Az iparhatósági eljárásban 72,400/1914-. sz. rend. 1. §. — A végrehajtási eljárásban Kúria V. 5267/1915. és 2046/1917., Perj. Dtár II. 306: sz. és Ügyv. L. 1917. 29. sz. (Ellenk. Bpesti Tszék 2890. és 5136/1916. Ügyv. L. 916., 36. sz. és Magyar Jogélet 1917 jún. 23., valamint a sorrendi tárgyalás elmulasztása esetében Kúria 1601/1914., Ügyv. L. 12. sz.) — A kisajátítási kártalanítási eljárásban a fellebbezési határidő elmulasztása esetében Kúria VII. 4739 1912. és Bp. Tábla 10,358/1913., Magánjogi Dtár VII. 94. sz. és Ügyv. L. 1913. 46. — A közigazgatási és adóügyi eljárásban 1901: XX. tc. 9. §. és 1909: XI. tc. 15. §. De az örökösödési eljárásban is érdemlegesen bírálta el az igazolási kérelmet Kúria Pk. VII. 6163/1916. (Ügyv. L. 1917. évfoly.), szerintünk helyesen. Mert, amint ezt a Ppé. 9. §-ának min. ind. hangsúlyozza, «a perenkívüli eljárás nálunk egészében szabályozva nem lévén, abban azelőtt is azokat az általános szabályokat alkalmazták, amelyeket a törv. rdts. a peres eljárásokra nézve megszabott, amelyek azonban természetüknél fogva a perenkívüli eljárásokra is kiterjednek (jogsegély, bírói érdekeltség, szegényjog, bizonyítás, felfolyamodás stb.'i: és magától érthető, ahol addig különös szabályozás hiányában a törv. rdts. valamely szabályát alkalmazták, most a Pp. megfelelő szabályai irányadók». így a Kúria, pl. nemrég egy perenkívüli letéti ügyben alkalmazta — minden törvényes utalás nélkül — a Pp. -31. i-ának a bíróküldésre vonatkozó szabályát. De az