Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

Perjogi Döntvénytár. 3 sítése az előadottak szerint nem tartozván a magánjogi igény érvényesítésére rendelt polgári pernek az útjára, nem tartozhatik erre az útra felperesnek az elsőrendű alperes ellen támasztott jelen kereseti követelése sem. Nem pedig akkor sem, ha az érvényesítése elől a közigazgatási bíróság előtti eljárás szerinti jogsegély útja el is van zárva; mivel az a tény, hogy valamely közjogi jellegű igény tárgyában a közigazgatási hatóságok határozata ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak nincsen helye, még nem lehet alap arra, hogy emez igény polgári perútra bocsáttassék. Másodrendű alperessel szemben azonban a kereseti követelés alapjának, tehát magának a követelésnek is a jellege más. Az emez alperes ellen érvényesített az a kereseti követelés ugyanis, hogy felperes a neki megjáró illetmények élvezetétől ennek az alperesnek a vétkes és a felperes jogaira kihatásukban sérelmes, tehát kártérítési felelősséggel járó ténykedései folytán esett el, merőben magánjogi jellegű; mivel ez a követelés az alapját másodrendű alperesnek a személyes cselekményeiben leli. Felperes díjnoki illetményjogosultságának a kérdése kihat ugyan a másodrendű alperes felelősségének elbírálására is; de az a kérdés, hogy felperesnek az elsőrendű alperessel fennállott jogviszonya mennyiben érinti a másodrendű alperes felelősségét, a másodrendű alperes ellen támasztott peres követelés tekintetéből már az ügy érdemére tartozik: mert a Pp. 180. §-ának idézett pontja szerinti pergátló körülmény fennforgásának szempontjából a perbevitt követelés alapjának a jellege, nem pedig az az előfeltétel a döntő, amelytől ennek a követelésnek az anyagi jogosultsága függ. ' A perköltségek viselésére vonatkozó rendelkezések a Pp. 543. és 547., illetve 508., 424. és 425. §-ain alapszanak. * * = Részben ellenkező Perjogi Dtár III. 18. sz. — V. ö. Perjogi Dtár I. 136., 272., II. 106. és III. 19—21. sz. 2. Okirat alaki érvényességének megtámadása a felülvizsgálati kérelemben nem érvényesíthető, ha ily kifogás az alsóbírósági eljárásban fel nem hozatott. (Kúria 1916 okt. 31. P. VII. 4364. sz.) 1*