Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)
T<trialo»nnHt<ttó. xxxin Lap 52. T. Az anyagi jogszabályok szerint az ügyvédi jutalomdíjra vonatkozó előleges egyezkedés érvényességéhez ugyan okirat szükséges ; azonban, ha meg van* állapítva, hogy ilyen okirat létezett, de elveszett, ez a körülmény a kikötött jutalomdíj érvényesítésének nem akadálya. — II. Ha a jutalomdíj mini külön* honorárium köteleztetett, ily esetben a perenkívüli munkálatok díja s költsége a jutalom díjon felül is igényelhető 52 77. Az ügyvédi munkadíjak megállapításánál nem az ügyfél vagyoni helyzete, hanem az ügy tárgya és a kifejtett munkálkodás irányadó 81 117. A többek részéről együttesen és osztatlanul adott ügyvédi meghatalmazás az ügylet természeténél és a közös érdeknél fogva egyetemleges kötelezettséget állapít meg a meghatalmazok ellenében a meghatalmazott ügyvéd javára : amiből következik, hogy az ily meghatalmazási jogviszonyból felmerült összes ügyvédi munkadíjak és kiadások iránt a megbízók bármelyike, mint egyetemlegesen kötelezett felelős 135 118. Ha a büntetőügyben adott meghatalmazásban a megbízók nem vállaltak egyetemleges kötelezettséget az ügyvéd irányában, a meghatalmazási ügylet természete magában véve nem állapít meg egyetemleges kötelezettséget . ....... 135 119. Ha az ügyvéd halála folytán az ü. rdts. 37. §-a alapján kirendelt gondnok az irodában alkalmazott ügyvédjelölt szolgálatát továbbra is igénybe vette, e szolgálatnak utóbb jogos ok nélkül tögként felbontásáért az örökösök válnak felelősekké , 136 120. Jogtudori oklevéllel bíró ügyvédjelölt jogos ok nélküli elbocsátása esetében három hónapban állapítandó meg • az újabb állás elnyerhetése végett szükséges idő 136 121. Nincs törvényes alap arra, hogy az ügyvédi irodában dolgozó alkalmazott a felektől külön megbízást nem vállalhat, az elvállalt munka elvégzéséért bért ki nem köthet és a megbízó által meg is ígért bért a szóbeli megállapodások alapján nem követelheti 138 122. í gy az ügyfelek szerzésére irányuló szerződés, mint az ügyvédnek és Írnokának az ügyvédi gyakorlatra való mintegy társulása tiltott dolog és a jó erkölcsökbe ütközik. Önmagában azonban az, hogy az ügyvéd Írnokának nem fix havi vagy évi fizetésben állapítja meg a javadalmazását, hanem azt az ügyekből befolyó tiszta jövedelem bizonyos százalékában határozza meg, sem az ügyfelek szerzésére • irányuló célzatra nem enged következtetést, sem pedig az ügyvédi írnokot az irodára nézve az ügyvéd társává nem emeli, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik 139 124. Az ügyvédi megbízási szerződésnek a megbízó részéről történt egyoldalú és időelőtti megszüntetése folytán, az ügyvédnek díjazás iránti jogosultsága, többé nem a megbízási szerződés alapján és ennek korlátai között, hanem az ügyvédi rendtartás 54.- §-a alapján bírálandó el, vagyis' ily esetben az ügyvéd részére, még ha azt egyébként ki is kötötte volna, nem a díjlevél szerinti jutalomdíj, hanem csak a képviselet elvonásáig teljesített tevékenységért járó, esetleg a részére már bíróilag megállapított díj és költség ítélendő meg 143 Perjogi Döntvénytár. TV. C
