Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

144 t Perjogi Döntvénytár. nyert, mellyel kapcsolatban alperes a nevezettnek 1916 április 12-én kiállított díjlevél szerint 16,000 K jutalomdíjat biztosított. E megbízást azonban alperes már 1916 május 3-án visszavonta s felperesi jogelőd alperest a kérdéses bűnügyben ezentúl nem a magánmegbízás alapján, hanem ismét mint hivatalból kirendelt védő képviselte és így téves a fellebbezési bírósápnak az az álláspontja, hogy közöttük a megbízási viszony meg nem szűnt volna. Minthogy tehát a megbízás visszavonása folytán íelperesi jogelőd alperes ellen többé díjazás iránt igényt az ezzel kapcsolatban kiállított díjlevél alapján nem támaszthat, arra többé alperes sem hivatkozhatik és felperesi jogelőd díjai iránti igényének elbírálásánál arra többé vissza nem térhet. Nem bírhat erre befolyással az a körülmény sem, hogy felperesi jogelőd a megbízás visszavonását sem kifejezetten, sem hallgatag tudomásul nem vette, mert a megbízás visszavonását az 1874 : XXXIV. tc. 42. §-a az ügyfélnek feltétlenül biztosítván, arra a megbízott ügyvéd hozzá vagy hozzá nem járulása semmi jelentőséggel nem bír és az ügyvédnek esetleges tiltakozása a díjlevél érvénvben tartására alapul nem szolgálhat. Arra pedig tényállás megállapítva nincsen, de ilyennek mellőzése miatt panasz sem emeltetett, hogy felperesi jogelőd ennek dacára is azt jelentette volna ki, hogy alperestől többet követelni nem fog. Azt, hogy a díjlevelet alperesnek vissza nem adta, mi jelentőséggel sem bír. Irányadó tehát ily körülmények között a bírói díjmegállapítás lévén, minthogyha 7600 K-ból már 1200 K jogerősen megítéltetett, felperesnek még 6400 K jár. = Rp. II. 3235/1915. sz. a. kimondotta a Kúria, hogy a dijlevélben érvényesen ki lehet kölni, miszerint az egész tiszteletdíjat a megbízás oknélküli megvonása esetében is meg kell fizetni. Lásd azonban Perjogi Dtár III. 166. sz., II. 7. és 347. sz. és jegyz., valamint Magánjogi Dtár VII. 186. és VIII. 249. sz. 125 Az ügyuéd a behajtott pénz után csak a kiadásra való felszólítás napjától, más adat hiányában tehát csak a panasz beadása napjától tartozik kamatot fizetni. (Kolozsvári kir. tábla 1915 P. I. 114. sa.)