Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

142 Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1916. Pk. VI. 1767. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: Az 1874: XXXIV. tc. 66. §-ának második bekez­dése s illetőleg az ügyvédek ellen emelt panaszok elintézésénél követendő eljárást szabályozó 1879. évi május hó l én 4544. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 7. pontjának ama rendelkezéséből, hogy az ügy érdeme határozattal döntendő el, melyben a kötelezettség teljesítésére 15 nap szabandó, hogy továbbá az ilyen határozat ellen, az első helyen idézett törvény­szakasz fokozatos fellebbezést engedélyezett, a bírói gyakorlat azt állapította meg, hogy az ilynemű ügyérdemi határozat elleni fellebbezés is, az 1881 : LIX. tc. 32. §-ában foglalt rendelke­zésnek megfelelően, a határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt adandó be. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc. a íent hivat­kozott rendelettel szabályozott különleges eljárást ugyan általá­ban nem érintette, azonban az ezen törvény életbeléptetését tár­gyazó 1912 :LIV. tc. 17. §~ának harmadik bekezdése az 1874. évi XXXIV. tc.-nek az ügyvédek elleni panaszok alapján folyta­tott eljárás során használható fellebbvitel tárgyában intézkedő 66. §-át a polgári perrendtartásnak 1915 január 1-én bekövet­kezett életbeléptetésétől kezdődő hatállyal akként módosította, hogy a most jelzett szakaszban említett fellebbezés helyett a Pp. szerinti felfolyamodást kell érteni azzal, hogy felfolyamodás­nak a másodbírósáa; helybenhagyó végzése ellen is helye van. Ezen rendelkezésből pedig az következik, hogy a Pp. élet­beléptetése után folyamatba tett ügyvéd elleni panasz érdeme ezentúl végzéssel döntendő el és az ilyen végzés elleni fel­folyamodás is a Pp. 552. §-ának rendelkezéséhez képest az annak kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt adandó be. Minthogy pedig a jelen panaszügyben az eljárás csak 1915 augusztus 11-én, tehát a Pp. életbelépése után indult meg, és így arra nézve már az utóbb hivatkozott rendelkezés az irány­adó, ennélfogva a másodbíróság helyesen tekintette a panaszos által beadott fellebbezést felfolyamodásnak és mivel az — vo­natkozó helyes indokai szerint — elkésetten adatott be, azt a hivatkozott törvényszakasz alapján helyesen utasította vissza. Végzését ehhez képest ezen és a benne foglalt indok alap­ján helybenhagyni kellett. = V. ö. Perjogi Dtár II. 219. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom