Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

434 Perjogi Döntvénytár. felet kötelező joghatállyal vissza nem vonható, amennyiben annak hatálya egyedül az akaratnyilvánítások érvénytelenségére nézve irányadóul szolgáló magánjogi elvek alapján lenne sikerrel megtámadható ; minthogy továbbá a felperes nem is vitatta azt a perben, hogy a jégtáblák után számított 45 filléres egységár meghatározása tekintetében az alperes perbeli előadása következtében ténybeli tévedésben volt volna, különösen pedig hogy ily ténybeli tévedésre az alperesnek a 80 filléres eladási árra vonatkozóan tett perbeli . kijelentése egyáltalán befolyással volt volna, ez okból nyilvánvaló, miként a fellebbezési bíróság egyedül az alperesnek a 80 filléres eladási árra nézve tett kijelentéséből helytelen ténybeli következtetéssel állapította meg^ azt, hogy a felperes; a részére ki nem szolgáltatott jégtáblák után darabonként 30 í elvónt haszontól fosztatott meg az alperes által, miért is ily vonatkozásban az alperes felülvizsgálati kérelme alapos; minthogy végül a felperest a 15 f egységár mellett a megtámadott ítéletben meghatározott 3060 K helyett 1530 K elvont haszon összege illeti meg, amely összegből az alperes javára beszámított 208 K 10 f-nek levonása utáni 1321 K. 90 f mutatkozik oly összeg gyanánt, amelyre nézve a felperes kárkövetelési igénye jogosult, ehhez képest a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében megváltoztatni és amennyiben ily jogi döntés mellett a felperes kereseti követelésére csak részben lett pernyertes, és illetve túlnyomó részben pervesztes, ennek a megfelelő arányában a perbeli költségeket mérsékelni kellett. Egyébként azonban a kir. Kúria az alperest felülvizsgálati kérelmevei elutasította, azért mert az elsőbíróság ítéletében a helyi köztudomásra alapított és a fellebbezési bíróság által elfogadott tényállás szerint az 1915. év augusztus és szeptember havában Sz. városában nagy jéghiány volt, a kereslet pedig nem volt kielégíthető ; és az ily életszükséglet mindennapi kielégítésére szolgáló fogyasztási cikk tekintetében a helyi szükséglet kielégítésének esélyeit a helyi viszonyokat közvetlenül ismerő bíróság mint köztudomású tényt közvetlen észlelet alapján, tehát külön szakértői, avagy egyéb bizonyítás alkalmazása nélkül is jogszabály sértése nélkül megállapíthatja, s a Pp. 271. §-a alapján az elmaradt haszon mennyisegét a köztudomásból vett közvetlen tapasztalat nyomán legjobb belátása szerint megállapíthatja, s bizonyítástelvételt csupán akkor rendel, ha ezt véleményének megalkotásához szükségesnek találja, az ily vonatkozásban az alperes részéről felajánlott bizonyításfelvétel mellőzésével tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt nem sértett, következéskép az e tárgyú panasz alaptalan.