Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

Perjogi Döntvénytár. 133 116. /. Az elvont haszon mennyiségére nézve az igénylő peres fél által előterjesztett felszámítás felemelésének meg nem engedése. — II. Az életszükséglet mindennapi kielégítésére szolgáló fogyasztási eikk tekintetében a helyi szükséglet kielégítésének esélyeit a helyi viszonyokat közvetlenül ismerő bíróság mint köztudomású tényt közvetlen észlelet alapján,, tehát külön szakértői, avagy egyéb bizonyítás alkalmazása nélkül is jogszabály sértése nélkül megállapíthatja, s aPp.271. §-a alapján az elmaradt haszon mennyiségét a köztudomásból vett közvetlen tapasztalat nyomán legjobb belátása szerint megállapíthatja, s bizonyításfelvételt csupán akkor rendel, ha ezt véleményének megalkotásához szükségesnek találja. (Kúria 1917 május 23. P. II. 1038. sz.) A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmére a íelebbezési bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az alperest a fellebbezési bíróság ítéletében kitett határidő s jogkövetkezmény terhével az alsóbíróságok által megítélt 2851 K 90 f tőke összege helyett csupán 1321 K 90 f tőke s kamata, valamint az egy összegben 650 K-ban meghatározott per és fellebbezési és az előző felülvizsgálati- költség megfizetésére kötelezi ; egyébként azonban az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Az 1915 október 27. napján felvet* tárgyalási jegyzőkönyvhöz D) alatt csatolt különiratában a felperes módosított kérelméhez képest, a szerződés nemteljesítése következtében szenvedett kárát és illetve az elvont haszon mennyiségét a jégtáblák után 15 fillérben számított egységár mellett 5220 K öszszegre tette. Minthogy pedig az elvont haszon mennyiségére nézve az igénylő peres fél által előterjesztett és így a bírói döntésre alakul szolgáló perbeli nyilatkozat a vitás jognak elismerésével ugyanegy jogi tekintet alá esik, amennyiben pedig az ily elismerés mint az igény megállapítására vonatkozó rendelkezés az ellen-