Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

126 Perjogi Döntvénytár. 107. Ha a birtokrendezési ügyben alkalmazott földmérő egyrészt méltányossági okokból, másrészt pedig azért kéri díjainak felemelését, mivel szerződésenkívüli többletmunkálatokat végzett, e kérelem tárgyában az eljárt úrbéri bíróság van hivatva határozni. (Kúria 1918 márc. 12. P. III. 422. sz.) * * = V. ö. 30/1909. sz. [. M. rend. 86. §., 40/1C09. sz. I. M. rend. 12. és 18. §., 60/1909. sz. I. M. rend. Sli. §., 22,000/1915. I. M. sz. rend. 18. §., Perjogi Dtár I. 271., 365. és II. 21. sz. 108. Kárpótlás megállapításának helye van a tagosítási eljárás folyamán az olyan értékcsökkenés alapján is, amelyet a kiosztott ingatlan csak a becslési eljárás foganatosítása után szenvedett. (Kúria 1916 febr. 15. Pk. III. 8153. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését annak a résznek a kivételével, mellyel B. A. és neje előterjesztéssel élő érdekeltek javára és a birtokrendezési alap terhére a 3128 térképi számú új birtoktag értékcsökkenése címén 150 K kárpótlást állapított meg, helybenhagyja, ellenben úgyanannak a végzésnek fentebb kivett részét — az elsőbíróság végzésére is kihatólag — az 500/1908. I. M. sz. birtokrendezési utasítás 13. § a alapján feloldja és az elsőbíróságot utasítja, hogy a fentnevezett előterjesztéssel élők, valamint a birtokosság meghallgatásával nevezzen ki egy a vizi átjárók (pallók) építésében is jártas szakértőt; ennek a szakértőnek, valamint a már meghallgatott gazdasági szakértőnek, is a meghallgatásával pedig állapítsa meg, hogy »az előterjesztéssel élő felek tagjába kiosztott és a becslési eljárás után az Olt folyó által elszakított, jelenleg tehát szigetet képező terület az elszakítást megelőzően milyen értéket képviselt, mi volt annak az átlagos évi tiszta jövedelme, és hogy ezeknek az adatoknak szem előtt tartása mellett ennek a szigetnek célszerű