Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

Perjogi Dónlvénylár. 127 gazdasági használhatóságának a szempontjából, egy a szigethez való megfelelő' hozzáíérhetést biztosító átjárónak a megépítése és jókarban tartása mennyibe kerülne? Amennyiben az átjárónak a költsége a kérdéses sziget érté­kével és jövedelmezőségével arányban nem álló összegbe ke­rülne, adjanak a szakértők véleményt arra nézve, hogy a kér­déses elszakított terület az elszakítás folytán — az Olt folyó által elfoglalt uj meder területével együtt, — mennyit veszített az elszakítás előtti értékéből ? Ezek után hozzon az elsőbíróság a feloldott rész helyett megtelelő újabb határozatot. Indokok: A kir. Kúria a másodbíróság végzésének helyben­hagyott részeit az idevonatkozóan felhívott indokok alapján és azért hagyta helyben, mert a meghallgatott műszaki (hitelesítő mérnök) és gazdasági szakértő véleménye szerint az előterjesz­téssel élők új tagja az érdemleges ítélet rendelkezéseinek lénye­gében megfelel. Az előterjesztéssel élők új tagjába kiosztott félsziget alakú területrészt — a becslési eljárás után — az Olt folyó teljesen elszakította, úgy, hogy arra most csupán a folyón átkeléssel lehet eljutni. Előterjesztéssel élők tehát az ezáltal szenvedett hátrány anyagi kiegyenlítéséül megfelelő kárpótlásra jogosan tarthatnak igényt. Minthogy azonban a kárpótlás mérvének meg­állapításához szükséges adatok eddigelé megállapítva nem let­tek : a kir. Kúria az idevonatkozó alsóbírósági rendelkezéseket feloldotta és a megfelelő kiegészítések foganatosítását és újabb határozat hozatalát elrendelte. 109, I. A közbirtokosságnak egy községben lakó tag­jai, jogaiknak az arányosítási perben leendő érvé­nyesítése céljából, külön érdekcsoporttá alakulni jogosultak és így, az általuk megválasztott elnök által képviselve, perképesek is. — //. A közbirto­kossági érdekcsoport által előlegezett s a tagokra közgyűlési határozattal kivetett költségelőleg meg­fizetése iránt az egyes tag ellen indított kereset nem az arányosítási eljárásra, hanem polgári per­útra tartozik. (Kúria 1916 dec. 5. P. III. 6555. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom