Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)

Tartalommutató. XIII Lap fél által előterjesztett felszámítás felemelésének meg nem engedése 133 168. Keresetváltoztatás a lefoglalt követelés behajtása iránti perben 188 196. Az a határozat, amely kimondja, hogy a fellebbezési eljárásban keresetváltoztatás nem történt, fellebbvitellel meg nem támadható, még pedig akkor sem. ha a fellebbezési bíróság ezt nem külön végzésben, hanem az ítélet indokaiban mondotta ki 219 Uj kereset és viszontkereset. (Pp. 189. §-a. ) 33. A viszontkereset nem utasítható vissza azon az alapon, hogy az a perben nem álló személyekre is kiterjed. De az olyan viszontkeresetet, melynek tény- vagy jogállításai a felperes ellen védelemként is érvényesíthetők, a perfüggőség okából sem lehet visszautasítani 35 Érdemleges tárgyalás (Pp. 206—254-. §-ai) 34. IV. Amikor a tárgyalás befejezése után a bíróság nem a tárgyalás folytatására, hanem határozathirdetésére tűzött új határnapot, akkor az egyik fél írásbeli beadványára a tárgyalást a Pp. 221. és 237. §-ai értelmében újból megnyitni nem tartozik, hanem jogában áll az ügy állásához képest ítéletet vagy más határozatot hirdetni 37 35. II. A bíró az ügyvéd által képviselt felet bizonyítékai előterjesztésére felhívni nem tartozik 39 Bizonyítás. (Pp. 263—268. és 270 285. §-ai. ) 34. I. Az a szabálytalanság, hogy a fellebbezési bíróság a felperes egyoldalú írásbeli kérelmére, az alperes meghallgatása nélkül tanukihallgatást rendelt el, az ügy eldöntésére nincs befolyással: mert a fellebbezési bíróság a bizonyításfelvételt elrendelő végzést a következő szóbeli tárgyaláson kifejezetten fenntartotta és a bíróság végzéseiről kellően értesített alperesnek módjában állott a tanuk kihallgatásánál jelen lenni s hozzájuk kérdéseket intézni. — II. Nincs oly jogszabály, mely szerint abban az esetben, ha az egyik fél az általa felhívott tanu kihallgatását nem kívánja, a bíróság kérdést tartoznék intézni a másik félhez aziránt, hogy ő nem kívánja-e ugyanennek a tanunak a kihallgatását, — III. A bíróság a bizonyítás mellőzését külön végzéssel kimondani nem tartozik, hanem a Pp. 270. és 401. §-ai értelmében csak, az ítéletben köteles a bizonyítási indítványt — a mellőzés okai előadásával — felemlíteni 36 36. Valamely tényállítás valótlanságát a bizonyítás elmulasztása okából megállapítani nem lehet, ha az ellenfél azt nem tagadta. A bíró tehát a nem nyilatkozó ellenfelet a Pp. 225. §-ának 3. bek. és 266. §-a értelmében nyilatkozattételre felhívni tartozik „ 40