Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi üöutvónytár. ±1 a felperesi ügyvéd fellolyamodási díját és kiadását megbízója irányában 31 í( 30 f-ben megállapítja. Indokok: 0. község 1908 február 26-án 13. sz. és június i-én 28. sz. a. hozóit határozataival egy adóügyi és egy segéd­jegyzoi állast állami segély felvétele meilett szervezett. A község ezen határozatait a törvényhatóság jóváhagyván, a község az említett állásokat betöltötte és segédjegyzővé a fel­perest megválasztotta. A m. kir. belügyminiszter azonban az állami fizetéskiegé­szítést megtagadta s a községnek az adóügyi és a segédjegyzői állások szervezésére vonatkozó határozatait a törvényhatóság jóvá­hagyó határozatával eg\ült megsemmisítette. Az ezen belügyminiszteri határozat ellen 0. község kép­viselőtestülete, 0. Ferenc és dr. S. Józset részéről beadott pa­naszra folyamatba telt ügyben a m. kir. közigazgatási bíróság 4443/1910. K. sz. a. kimondotta, hogy dr. S. József megszün­tetett állása után állami fizetéskiegészítésre igényt egyáltalán nem tarthat, mert megválasztása eredetileg nem volt végérvényes. Ezen előzmények után dr. S. József a pályázati hirdetmény­ben részére kilátásba helyezett állami kiegészítésnek megfelelő és tényleges alkalmaztatásának idejére járó javadalom összegét C községből azon a ténybeli alapon követeli, hogy a nevezett község az általa kibocsátott pályázati hirdetményben kilátásba helyezett javadalmazás mellett vette igénybe a felperes szolgá­latát s így amennyiben a kilátásba helyezett állami kiegészítés elmaradt, azt a község a sajátjából pótolni köteles. Ez az igény lényegileg a község felelősségére alapított kár­térítési igény, amelytől a magánjogi jelleg annál kevésbbé vitat­ható el, mert azt a községi határozatot, amellyel a felperes által elfoglalt állás rendszeresíttetelt, a kormányhatóság megsemmisí­tette s így közjogi kapcsolat egyfelől a felperes, másfelől 0. köz­ség között végérvényesen létre nem jött. Magánjogi jellegű kártérítési igények elbírálása pedig nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tar­tozván: az elsőbíróság nem sértett eljárási szabályt azzal, hogy az ügy érdemének elbírálásába bocsátkozott. Ennélfogva a másodbíróság végzését megváltoztatni és a másodbíró^ágot az ügy erdemeben való határozat hozatalára uta­sítani kellelt. A költségek viselésének kérdése a véghalározálra tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom