Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)
Tartalommutató. XXXV Lap végrehajtató oldatta fel és így ő maga is oka volt annak, hogy a Jóskái-biztosítási díj a zár alatt volt haszonélvezeti jövedelemből fedezetet nem nyerhetett ; és vele szemben a kereset nem esik a KT. 487. §-ában előírt egy évi elévülés alá 163 113. A jégkárbiztosítási díjak a zárlati költségekhez nem számíthatók; és a zárgondnok azokat a bíróság meghagyása vagy az összhitelezők beleegyezése nélkül ki nem fizetheti 164 167. A zárgondnoknak tényleg át nem adott ingatlan birtoka iránti pernek harmadik személy elleni megindítására a végrehajtást foganatosító bíróság a zárgondnokot fel nem jogosíthatja 23S 168.1. Oly magánokirat alapján, melyet nem a kérelmezett, hanem harmadik személy írt alá, a zárlat a végrehajtási törvény 237. §. a) pontja értelmében akkor sem rendelhető el, ha az okirat bejegyzett alkusz által kiállított kötjegy 239 211. II. Ha a végrehajtató követelése megszűnt, akkor az általa bevezetett zárgondnok alperestől, mint a végrehajtást szenvedők ingatlanának haszonbérlőjétől a nála letiltott haszonbért nem kö-" vetélheti. Ily esetben tehát a haszonbér behajtása iránti pert a végrehajtás megszüntetése iránt indított halasztó hatályú per befejezéséig fel kell függeszteni 283 Ügyvédi rendtartás. 119. II. Habár az 1877 : XX. te. 89. §-a éltelmében a gyám, vagy gondnok fel van jogosítva a kiskorú képviseletét felhatalmazott útján is gyakorolni, ámde ezt a jogát a gyám, vagy gondnok nem gyakorolhatja akként, hogy a képviselettel oly egyént bízhasson meg, aki az ellátás alá került ügyben már a gyámolt, illetve gondnokolttal ellentétes érdekű ügyfelet, az anyát is képviseli. Ily megbízás érvénytelen, mert az ügyvéd ilyen ellentétes érdekű feleket egyidejűleg és egy éi ugyanabban az ügyben, amelyben az érdekellentét fennforog, érvényesen nem képviselhet ; és ily megbízásból kifolyólag felmerült díjai és kiadásai megtérítését az ügyvéd a kiskorútól nem igényelheti 172 123.1. Ügyvédi panaszos ügyben a bíróságnak ama határozata ellen, amely szerint az az iratoknak nem a büntető, hanem a fegyelmi bírósághoz leendő áttételét rendelte el, a panaszos felfolyamodással nem élhet. — II. Ügyvédi panaszos eljárásában a bíróság nem bocsátkozhatik annak a kérdésnek az elbírálásába, hogy az ügyvéd a megbízásnak megfelelően járt-e el, avagy ennek korlátait túllépve, ügyfele érdekeit megsértette-e s hogy ennek mik a következményei. Tehát vizsgálat és elbírálás tárgya az sem lehet, vájjon az ügyvéd jogosult volt-e ügyfele tilalma ellenére ügyfele követelését végrehajtásilag behajtani és hogy az előzetesen végrehajtható ítélet alapján behajtott pénz, ezen ítélet hatályon kívül helyezése folytán az ügyfelet már nem illeti meg. Ennélfogva az ügyvéd a kikötött tiszteletdíjat és a bíróilag megállapított, valamint a nem vitás díj- és költségkövetelését az ily módon behajtott pénzből is mindaddig, míg a törvény rendes útján el néni marasztaltatik, visszatarthatja. — III. Az ügyvéd a jogtalanul visszatartott összeg után attól a naptól kezdve, amikor a megbízó őt a fizetésre felhívta, kamatot fizetni köteles 180 124. Részben tényvázlatot, részben tartozáselismerést tartalmazó okirat kiadásának kérdése az ügyvédi panasz útjára nem tartozik 185 127. Az ü. rdts. 54. §-ában megkívánt díjlevélnek nem tekinthető ax