Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Tartalommutató. XXXV Lap végrehajtató oldatta fel és így ő maga is oka volt annak, hogy a Jóskái-biztosítási díj a zár alatt volt haszonélvezeti jövedelemből fedezetet nem nyerhetett ; és vele szemben a kereset nem esik a KT. 487. §-ában előírt egy évi elévülés alá 163 113. A jégkárbiztosítási díjak a zárlati költségekhez nem számíthatók; és a zárgondnok azokat a bíróság meghagyása vagy az összhitele­zők beleegyezése nélkül ki nem fizetheti 164 167. A zárgondnoknak tényleg át nem adott ingatlan birtoka iránti pernek harmadik személy elleni megindítására a végrehajtást foga­natosító bíróság a zárgondnokot fel nem jogosíthatja 23S 168.1. Oly magánokirat alapján, melyet nem a kérelmezett, hanem harmadik személy írt alá, a zárlat a végrehajtási törvény 237. §. a) pontja értelmében akkor sem rendelhető el, ha az okirat be­jegyzett alkusz által kiállított kötjegy 239 211. II. Ha a végrehajtató követelése megszűnt, akkor az általa be­vezetett zárgondnok alperestől, mint a végrehajtást szenvedők ingatlanának haszonbérlőjétől a nála letiltott haszonbért nem kö-" vetélheti. Ily esetben tehát a haszonbér behajtása iránti pert a végrehajtás megszüntetése iránt indított halasztó hatályú per be­fejezéséig fel kell függeszteni 283 Ügyvédi rendtartás. 119. II. Habár az 1877 : XX. te. 89. §-a éltelmében a gyám, vagy gond­nok fel van jogosítva a kiskorú képviseletét felhatalmazott útján is gyakorolni, ámde ezt a jogát a gyám, vagy gondnok nem gyako­rolhatja akként, hogy a képviselettel oly egyént bízhasson meg, aki az ellátás alá került ügyben már a gyámolt, illetve gondnokolttal ellentétes érdekű ügyfelet, az anyát is képviseli. Ily megbízás ér­vénytelen, mert az ügyvéd ilyen ellentétes érdekű feleket egyidejű­leg és egy éi ugyanabban az ügyben, amelyben az érdekellentét fennforog, érvényesen nem képviselhet ; és ily megbízásból kifolyó­lag felmerült díjai és kiadásai megtérítését az ügyvéd a kiskorú­tól nem igényelheti 172 123.1. Ügyvédi panaszos ügyben a bíróságnak ama határozata ellen, amely szerint az az iratoknak nem a büntető, hanem a fegyelmi bírósághoz leendő áttételét rendelte el, a panaszos felfolyamodás­sal nem élhet. — II. Ügyvédi panaszos eljárásában a bíróság nem bocsátkozhatik annak a kérdésnek az elbírálásába, hogy az ügy­véd a megbízásnak megfelelően járt-e el, avagy ennek korlátait túllépve, ügyfele érdekeit megsértette-e s hogy ennek mik a kö­vetkezményei. Tehát vizsgálat és elbírálás tárgya az sem lehet, vájjon az ügyvéd jogosult volt-e ügyfele tilalma ellenére ügyfele követelését végrehajtásilag behajtani és hogy az előzetesen végre­hajtható ítélet alapján behajtott pénz, ezen ítélet hatályon kívül helyezése folytán az ügyfelet már nem illeti meg. Ennélfogva az ügyvéd a kikötött tiszteletdíjat és a bíróilag megállapított, vala­mint a nem vitás díj- és költségkövetelését az ily módon behajtott pénzből is mindaddig, míg a törvény rendes útján el néni marasz­taltatik, visszatarthatja. — III. Az ügyvéd a jogtalanul visszatartott összeg után attól a naptól kezdve, amikor a megbízó őt a fizetésre felhívta, kamatot fizetni köteles 180 124. Részben tényvázlatot, részben tartozáselismerést tartalmazó okirat kiadásának kérdése az ügyvédi panasz útjára nem tartozik 185 127. Az ü. rdts. 54. §-ában megkívánt díjlevélnek nem tekinthető ax

Next

/
Oldalképek
Tartalom