Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

"ixxu Tarlalommutaló. Lap nok, mint egyúttal jelzálogos hitelezőnek sorozásra kerülő követelését megelőzőleg kielégíttessék, psrenkívüli úton el nem dönthető 134 90. A bíróság nincs jogosítva a nem a saját, hanem a pénzügyi hatóság hatáskörébe eső azt a kérdést vizsgálni és elbírálni, ha vájjon a , kir. kincstár által az eladott ingatlan vételárából szabályszerű illetékkimutatás alapján sorozni kért meghatározott összegű illetéktartozás egyetemlegességénél fogva egészben terheli-e az eladott ingatlant vagy nem 140 91. Az ingatlan vagyon átruházása után járó illeték részére az 1881 : XXXIV. tc. 39. §-ában biztosított kettő, illetve ötévi törvényes elsőség megállapítására nézve, utóajánlati árverés esetében a jogerőre emelkedett alapárverés és nem az utóajánlati árverés napja a határozó , 141 162. Annak a körülménynek, hogy a bekebelezett követelés engedményezése a telekkönyvben be nem kebeleztetett, hatása csak abban nyilvánul, hogy az engedményezőt a telekkönyvi bejegyzés szerint megillető zálogjogra harmadik jóhiszemű személy további jogot szerezhet, de ez a körülmény nem gátolhatja az engedményest abban, hogy a sorrendi tárgyalás rendjén engedménye alapján fel ne lépjen, valamint nincs akadálya annak sem, hogy a sorrendi tárgyaláson maga a zálogjoggal biztosított hitelező jelentse be azt, mikép ő a követelést harmadik személyre engedményezte. Ugyanezen az alapon joga van tehát az engedményesnek arra is, hogy a sorrendi végzés ellen felfolyamodással éljen. És ha a bekebelezett követelés engedményezése a hitelező örökösei által, vagy igazolt közös meghatalmazottjuk által a telekkönyvi hatóságnál már bejelentetett, a sorrendi végzés ellen a hitelező örököseinek felfolyamodási joguk nincs 234 Végrehajtás ingatlan haszonélvezetére. (Végr. t. 208—213. §-ai.) 85. A haszonélvezetnek a végr. t. 208. §-a értelmében való zár alá vétele esetében a hasznosítás rendszerinti módja nem a házi kezelés, hanem a haszonbérbeadás 132 103. Az ingatlan tulajdonosa és a bérlő között létrejött az a megállapodás, mely szerint a bér egy meghatározott hitelező kezéhez fize: tendő, a haszonélvezet zár alá vétele folytán hatályát veszti; és a zár alá vétel után esedékes bér akkor is a zárgondnok kezéhez fizetendő, ha a bérleti jog a telekkönyvben be van kebelezve .... 152 104. Az ingatlan zárlat alá vett jövedelmének kezelése tekintetében a, zárgondnok a törvény által szabályozott jogkörben ugyan, de mégis önállóan jár el oly értelemben, hogy a vagyonkezelésre vonatkozó intézkedései a végrehajtást szenvedőnek személyes befolyásától függetlenek, ö tehát a végrehajtást szenvedőnek sem nem jogutóda, sem annak a meghatalmazottjával azonos jogi tekintet alá nem esik, hanem a végrehajtást szenvedő bérbeadó hitelezőinek jogszerű érdekeit képviseli s így a tulajdonossal a zárlat elrendelése előtt kötött bérleti szerződésből származtatott igények a zárgondnokkal szemben nem érvényesíthetők és be nem számíthatók 156 105.1. • Habár az ingatlan haszonélvezetére foganatosított végrehajtás még bíróilag fel nem oldatott, ennek a hatálya mégis ipso jure í-zünt meg akkor, amikor az ingatlan tulajdonosa azt a szerződést, mely a végrehajtást szenvedő haszonélvezeti jogának alapjául szolgált — bár csak magánúton, de szerződéses jogánál fogva és