Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 185 Ezekhez képest a panaszlott által visszatartható 2880 K 6 f-t a 6000 K-ból levonva, 3119 K 94 f jelentkezik oly összeg gyanánt, amelyet panaszlott panaszos kívánságához képest bírói letétbe tartozik helyezni. Ezen összeg után azért kellett panaszlottat kamat fizetésére s illetve letétbe helyezésére kötelezni: mert panaszlott a jogtalanul visszatartott összeget, panaszos utasítása folytán, a felvétel után azonnal bírói letétbe tartozott volna helyezni, ennek elmulasztása által tehát késedelembe esett. Egyéb részeiben a másodbíróság végzése helybenhagyatott és pedig a költségekre vonatkozóan, bár panaszlott részben nyertes lett, minthogy a panasz túlnyomóan alapos volt, az eljárást szabályozó s az elsőbíróság végzésében hivatkozott szakasz alapján, az iratok áttételére vonatkozó rendelkezése tekintetében pedig a másodbíróság által felhozott indokok alapján. 124. Részben tény vázlatot, részben tartozáselismerést tartalmazó okirat kiadásának kérdése az ügyvédi panasz útjára nem tartozik. (Kúria 1916 szept. 20. Pk. VI. 4568. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság végzését megváltoztatja, panaszost panaszával elutasítja s arra kötelezi, hogy panaszlottnak 15 nap alatt végrehajtás terhével 43 K 60 fillér költséget fizessen. Indokok: Az 1874:XXXlV. tc. 44. §-ának utolsó bekezdése értelmében az ügyvéd felének az általa felvett tényvázlatot visszaadni nem köteles. A panaszlott tehát az 1914. évi január hó 5-én kiállított «Ügyfelvéteb nek címzett okirat kiadását jogosan tagadta meg annak dacára, hogy ez az okirat a panaszos részéről a panaszlottal szemben fennálló ügyvédi költségtartozásnak elismerését is tartalmazza és a panaszlottat ennek telekkönyvi biztosítására s illetve behajtására is feljogosítja ; mert az okiratnak ez a része nem tekinthető a fél olyan okiratának, mely ügyére vonatkozik, hanem olyannak, amely az ügyfél és ügyvédje közötti jogviszonyt szabályozza; annak a kérdésnek az elbírálása tehát, hogy a kérdéses okiratnak, mint adóslevélnek a kiadására a panaszlott mennyiben kötelezhető, nem a panaszügyútra, hanem polgári peres eljárásra tartozik.