Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

186 Perjogi Döntvénytár. A csupán azon okirat kiadására fenntartott panasz ezek sze­rint teljesen alaptalan lévén, azt mindkét alsóbírósági végzés megváltoztatásával elutasítani kellett. Panaszosnak a költségekben történt marasztalása az 1879. évi május hó 1-én 4544. sz. alatt kibocsátott igazságügyi minisz­teri rendelet 8. pontján alapszik. = V. ö. Perjogi Dtár I. 303. sz. 125. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 15. sz. polgári döntvénye; Ha a zálogjogot a váltókövetelés erejéig a tkvi rdts. 88. §ának b) pontja értelmében és nem a végrehajtási eljárás során jegyezték elő, a zálogjog előjegyzésével felmerült költség a kielégítési végre­hajtást rendelő végzésben nem állapitható meg és ennek a költségnek az erejéig kielégítési végrehajtás nem rendelhető el. indokok: A tkvi rdts. 103. §-ának első bekezdéséből kitet­szőleg az előjegyzést kérőnek igénye van a telekkönyvi előjegy­zéssel okozott költségnek a megtérítéséhez. A tkvi rdts.-nak eb­ből a rendelkezéséből arra kell következtetni, hogy az, aki ellen a zálogjogi előjegyzést a hitelező kieszközölte, az előjegyzéssel okozott költséget a hitelezőnek rendszerint meg tartozik téríteni. A megtérítéshez való igény ellen azonban az, aki ellen az elő­jegyzést kieszközölték, védekezhetik s erre nézve rendelkezésére kell, hogy álljanak, általában véve úgy a joggátló, mint a jog­szüntető kifogások. Legalább részben ennek a védekezésnek a lehetőségét zárná el a bíróságnak az az eljárása, ha az előjegy­zésnek előzőleg még meg nem állapított költsége erejéig kifeje­zett törvényes rendelkezés hiányában a kielégítési végrehajtást elrendelné. A zálogjogi előjegyzés a lejárt váltókövetelés biztosítására szolgál ugyan, de elrendelésének az alapja és az előjegyzés jog­hatálya a biztosítási végrehajtás elrendelésének az alapjával é» az elrendelt biztosítási végrehajtás joghatályával nem mindenben egyezik. A tkvi rdls. 87. §-a és 88. fának b) pontja szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom