Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

I5i Perjogi Döntvénytár. gatlan haszonélvezetére és bérjövedelmeire végrehajtási zárlatot vezettek; hanem sértetlen joghatályban fennmarad eme végrehajtási zár dacára is az alpereseknek, mint bérlőknek a 2. alattiban megadott az a joguk, hogy az esedékes bérösszegeket azután is és közvetlenül mindaddig jogosultak a 2. alatti egyességben résztvett hitelezők követeléseire fordítani, amíg eme követelések a bérleti jövedelemből kielégítést nyernek, mert csak az ilykép netán tennmaradó felesleget lesznek kötelesek alperesek a végrehajtási zárlat miatt felperes zárgondnoknak kiadni; minélfogva anyagi jogszabálysértéskép panaszolják alperesek a lellebbezési bíróságnak azt a döntését, mely szerint alperesek fizetési kötelezettségének megállapítására a zárlati letiltásban foglalt meghagyás be nem tartása alkotta meg felperes részére a jogszerű alapot. Ezek a panaszok azonban nem alaposak. Mert igaz ugyan, hogy a 2. alatti alapján a bérleti jognak a bérelt ingatlanra korábban történt tkvi bejegyzése alperes főbérlők részére a bérlet fenntartását — bírói árverésen kívül — egyéb tulajdonváltozás esetén is biztosította, alpereseknek azonban az a joga, hogy mint íőbérlők az általuk máskülönben a bérbeadók kezéhez fizetendő bérösszegeket ne a bérbeadók kezéhez fizessék le, hanem a koronként esedékes bérösszegeket a 2. alatti megállapodáshoz képest az ebben jelzett célra, azaz a bérbeadók akkori hitelezői követeléseire fordítsák, nem azon alapszik, hogy alpereseknek a bérleti joga az ingatlanra tkvileg bejegyeztetett, hanem alapszik lényegében a bérbeadóknak abbeli utalványozásán, mely szerint a bérbeadók a 2. alattiban megjelölt okból, az őket bérbeadói minőségükben megillető koronként esedékes bérösszegeket, a bérleti idő tartama alatt akkori hitelezőik követeléseinek kielégítésére fordítandólag a hitelezőknek az alperesek személyében alakított intéző bizottságához utalványozták. A bérbeadóknak ez az utalványozása és a bérösszegnek a 2. alattiban meghatározott célra való fordítása iránti megállapodás azonban csakis a 2. alattiban szerződők között létesített kötelmi jogviszonyt és ennek ebbeli minőségére egyáltalán semmi befolyást nem gyakorolt az, hogy a bérleti jog alperesek javára tkvileg bejegyeztetett. Ebből pedig következik, hogy a 2. alattiban résztvett felek megállapodása és ez alapon a bérbeadóknak eme utalványozási rendelkezése harmadik személyek irányában csak addig hatályos, azaz alperesek ez alapon az általuk főbérlői minőségben máskülönben a bérbeadók kezéhez fizetendő bérösszegeket a koronkénti esedékességkor csak addig fordíthatják a 2. alatliban megállapított rendeltetésre, amíg valamely törvé-