Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 143 92. Az a rendelkezés, hogy a perköltség az alperes últal az időközben elhalt felperes hagyatéka javára letétbe helyezendő, a Ppé. 18. §-a utolsó bekezdésé­nek ellenkező intézkedésével össze nem egyeztethető. (Kúria 1917 jan. 11. P. VI. 6558 1916. sz.) * -* = V. ö. Perjogi Dtár I. 194., 393., 408., 415. sz., II. -2<i., 171.. 172., 170., 177., 276., 3Í6. és III. 69. sz. 93. Minthogy a különböző fokú bíróságok megvizs­gálása alá tartozó végzések ellen csak külön-külön beadott felfolyamodással kereshető'a jogorvoslat, ennélfogva az ilyen végzések ellen egy beadvány­ban előterjesztett felfolyamodást mint szabályelle­nest vissza kell utasítani. (Kúria 1917. jan. 25 Pk. V. 7661/1916. sz.) 94. Amiatt, hogy az igazolási kérelem a PpA53.§. kellékeinek nem felel meg, azt hivatalból nem lehet visszautasítani: mert ez a hiány a tárgyaláson pó­tolható. (Kúria 1917 febr. 13. P. I. 162. sz.) 95. Kiskorú nevében a törvényes képviselő által indított perben utóbbinak törvényes képviselői minő­ségét a meghatalmazáson ki kell tüntetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom