Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

142 Perjogi Döntvénytár. ján illeték és járulékai címén 12,676 K 25 f sorozlatott az I. a. tömegre. Indokok: Az 1912:LM. tc. 35. §-a szerint az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő illetéktartozások törvényes elsőbbségének megállapítására az 1881 : XXXIV. tc. 39. és 40. §-aiban foglalt határozatok mérvadók. Az 1881 : XXXIV. tc. 39. §-a szerint az ingatlan vagyon átruházása után járó illeték a vagyonátruházás tárgyát tevő ingatlant terheli és két évig feltétlenül, ezen kétévi határidőn belül beadott szabályszerű beadvány folytán eszközölt telekkönyvi bejegyzés esetében pedig öt évig megelőzi a telekkönyvi bejegyzés által biztosított magánjogcímből eredő követeléseket. Ez a két, illetve ötévi idő a vagyonátruházást tartalmazó jogügyletnek illetékkiszabás végett történt bejelentésével, felfüggesztő leltételhez vagy kezdeti időponthoz kötött jogügyleteknél pedig a feltétel teljesülésével, illetőleg az időpont bekövetkeztével veszi kezdetét és érvényesíthető az elsőség akkor, ha ezen két, illetve ötévi határidő a jogerőre emelkedett árverés határnapjáig még le nem telt. E törvényes elsőség megalapítására nézve utóajánlati árverés esetében a jogerőre emelkedett alapárverés és nem az utóajánlati árverés napja a határozó egyfelől azért, mert az 1881: XXXIV. tc. kihirdetésekor az utóajánlati árverési intézményt létesítő 1881 : LX. tc. még szentesítve sem volt, tehát az 1881. évi XXXIV. tc. 39. §-ában említett jogerős árverés alatt* az utóajánlati árverés nem is érthető és másfelől [azért, mert utóajánlati árverés elrendelése már előző jogerős árverést feltételez és az utóajánlat elfogadása esetén a már jogerős alapárverés vá lik hatálytalanná. Minthogy az itt szóbanforgó illeték alapjául szolgált vételi szerződés 1909. évi július hó 23. napján lett bejelentve illetékkiszabás végett és a vevők a megveti ingatlanokat egészben es végleg 1909. évi november hó !. napján vették birtokba s nem vitás, hogy az illeték két éven belül a vétel és árverés tárgyai képező ingatlanokra zálogjogilag bekebeleztelelt, továbbá, minthogy az alapárverés 1914. évi június hó 20. napján tartatott meg. ennélfogva nyilvánvaló, hogy a jogerős alapárverés határnapjáig az öt év még le nem telt. a kir. kincstárnak tehát a vételi illetékre nézve elsőbbsége van. = V. ö. Perjogi Dlár U. 244—246. sz. és III. 07. sz. — Usvanígy Kúria 1916. Pk. V. 5595. sz.