Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 407 másik féllel szemben, egy más perből kifolyólag, korábban és jogerősen megítélt, saját perköltségkövetelését az ellene megítélt perköltségbe beszámítsa. (Kúria 1916 dec. 20. Pk. V. 6991. sz.) A kir, Kúria: A kir. törvényszék végzését helybenhagyja. Indokok: Amint azt a kir. Kúria a Pk. V. 2172 1916. sz. alatt kelt végzésében már bővebben kifejtette, a képviselt felet ellenfelével szemben megillető per vagy más eljárási költség az abban az eljárásban felmerült és bíróilag akár már megállapított, akár még meg nem állapított ügyvédi járandóságnak (díjnak, kiadásnak) biztosítására és kielégítésére szolgál, úgy a képviselt féllel, mint bármely más harmadik személlyel szemben már a törvény erejénél fogva és minden más igényt megelőzően ; ez pedig az ügyvédet megillető zálogjog. Nem állhat meg tehát a másodbíróság feltolyamodással megtámadott végzésében kilejtett az a nézet, mintha a Ppé. 18. §-ában csak fizetési módként volna meghatározva az, hogy a fizetés az ügjvéd kezéhez teljesíttessék. Minthogy az akár törvényen, akár jogügyleten alapuló zálogjog nem jelenti azt, hogy a zálogjoggal terhelt követelés átszállott a zálogjogos hitelezőre, ebből következik, hogy az ügyvéd a kezére fizetendő perköltségre nézve nem lesz ugyan hitelezőjévé a perköltségben marasztalt ellenfélnek, de viszont a perköltségben elmarasztalt ellenfél sm tehet semmi olyat, ami az ügyvédet az ő zálogjogának a gyakorlásában akadályozná. Ez a jogi álláspont azonban nem zárja el a perköltségben marasztalt ellenfelet attól, hogy a jogerősen vele szemben megítélt perköltségkövetelésbe beszámíthassa az ő javára a pernyertes féllel szemben már korábban jogerősen megítélt perköltséget. Nincs az ilyen beszámítástól a perköltségben marasztalt fél elzárva azért, mert a perköltségre nézve a hite.lező a törvényes zálogjog fennforgása esetén is a pernyertes fél marad és mert a jogerősen megítélt ellenkövetelés magához a törvényes zálogjoggal terhelt perköltségköveteléshez tapad, ezzel egvütt szerzi meg a perbeli ügyvéd az ügyfele javára megítélt perköltségekre a törvényes zálogjogot. A végrehajtató javára a végrehajtást szenvedő ellen az iratok között fekvő végrehajtási végzésből kitetszőleg 412 K tőkét, ezután 1912. évi szeptember 9-től folyó 5%-os kamatot és 238 K 20 f perköltséget ítéltek meg a bíróságok, a végrehajtató pedig ennek a megítélt követelésnek az erejéig már 1914. évi