Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

I'erjogi Döntvénytár. február hó 19-en kérte a kielégítési végrehajtást, amelyet a bíróság 4914. évi február hó 2. napján el is rendelt. A végrehajtást szenvedő javára pedig a bíróság a végrehajtató ellenében 100 K per és 'M K 40 t fellebbezési költséget az 1915. évi március hó 21-én 27. P. 2079/1915. sz. a. kelt ítélettel, 23 K felülvizsgálati eljárási költséget pedig 1916. évi február 12-én P. IV. 8749 1916. sz. a., tehát a végrehajtató követelését megállapító ítéletek meghozatalát követő időben ítélt meg. Minthogy a végrehajtást szenvedőnek mint pernyertes félnek a javára a perköltséget a végrehajtalóval, mint pervesztes téllel szemben a bíróságok csak akkor ítélték meg, amikor a végrehajtató! egy más perből kifolyólag a végrehajtást szenvedővel szemben már jogerősen megítélt perköltség illette ; minthogy továbbá a végrehajtatót a végrehajtást szenvedővel szemben megillető perköltség összege meghaladja a végrehajtást szenvedő javára megítélt, de a felfolyamodó törvényes zálogjogával terhelt perköltségkövetelést: a Ppé. 18. § ban az ügyvéd részére megállapított törvényes zálogjog nem szolgál akadályául annak, hogy végrehajtató az őt megillető perköltséget beszámíthassa a végrehajtást szenvedőnek még járó perköltségbe ennek az erejéig. A Ppé. 18. §-ának az utolsó mondatára nézve a másodbíróság végzésének helyesen indokolt értelmezését a kir. Kúria elfogadta. Ezekből az okokból találta a kir. Kúria a másodbírósági végzést helybenhagyandónak. * -K = Míg a Pp. 1-21. §-a a szegéuy fél részére kirendeli üg\ veddel szemben csak az ugyanabban a perben megállapított költség beszámítását engedi meg, a fenti határozat a más perben megítélt költség beszámítását is megengedi. Nem kirendelt ügyvéddel szemben ennek nincs is akadálya ; és ebből az álláspontból az is következik, hogy nemcsak a más perben megítélt költség, hanem a korábbi lejáratú, más természetű ellenkövetelés is beszámítható. V. ö. Borsitzky Imre, Müller Ferenc, Suloky István a Jogt. Közi. 1915. évi 258., 3115., 338. és 1916. évi 229. lapján, Fái Sándor az Ügyv. Lapja 1915. évi 21. számában, Kovács Marcel a Jogállam 1915. évi 574. lapján, Perjogi Dtár I. 194., 393., 408., 415. sz. és II. 26., 171., 172., 176., 177., 276., 346. sí. 70. Az 1881: LX. tc. 72. b-a értelmében a bérbeadót félévi bérösszeg erejéig a kibérelt helyiségekben levő ingóságokra törvényes zálogjog illeti ugyan, ez a rendelkezés azonban, mint kivételes jogot alkotó,