Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

94 Perjogi Döntvénytár. ítéletben beadható jogorvoslattal, aminek következménye, hogy ez. a jogorvoslat is csak felfolyamodás lehet s ennek elintézése — amikor ez mint ezúttal, a csupán a per tárgyára helyt fogható ítélet keretében meg nem történhetik — csak végzés alakjában történhetik meg. Ez álláspontnak helyességét a következők is támogatják : A fellebbezési bíróságok ítéletei ellen a Pp. 520. §-a értelmében csak felülvizsgálatnak van helye s erre a Pp. 530. §-a értelmében tárgyalás tűzendő ki, ámde a jelen esetben a kir. táblának mint fellebbezési bíróságnak az ítélete úgy a felekre nézve, mint a per tárgyát, a perbe vitt jogot illetően, jogerős; a felekre nézve tehát a peres eljárás végét érte, azok meghallgatására, azokkal való tárgyalásra sem alkalom, sem szükség íenn nem forog és pedig annál kevésbé, mert a kiszabott pénzbírság nem a felek, hanem a pervitel érdekében, tehát közjogi szempontból és nem a felek kérelmére, hanem — esetleg a felek akaratával szemben — hivatalból szabandó ki és szabatott ki, ennek helyessége tehát a felek érdekére való tekintet és azok meghallgatása nélkül vizsgálandó meg. Ha tehát a tárgyalásnak a jelen esetben benső értelme s ennélfogva szükségessége nem forog fenn, a tárgyalást eredményező felülvizsgálatnak sem lehet helye, aminek íolyománya, hogy az alperesi képviselő jogorvoslata, mint a per befejezte után használt beadvány nem ugyan fellebbezésnek, aminő a perrend szellemében a kir. táblának, mint fellebbezési bíróságnak egy határozata ellen sem foghat helyt, hanem felíolyamodásnak vétessék; már csak azért is, mert az ezúttal helyt nem fogható felülvizsgálaton és fellebbezésen kívül a jelen esetben más jogorvoslat nem létezik s így ha — mint fentebb megállapítva lett — egyáltalán van jogorvoslatnak helye, ez csak a felfolyamodás keretében nyerhet elhelyezést. Igaz ugyan, hogy a felfolyamodás nyolc nap alatt adandó be s a jogorvoslattal élő ügyvéd jogorvoslati beadványát a fellebbezési bíróság kézbesítésétől számítolt 15-ik napon adtak be5, mégis ez a beadvány hivatalból elkésés okából azért nem lett visszautasítva s ez a beadvány érdemleges elbírálás alá azért vétetett, mert az ügyvéd ítélettel állván szemben, a jogorvoslati határidő tekintetében megtévesztve volt. Ami most már az alperesi képviselő jelzett jogorvoslatának érdemleges részét illeti, annak helyet adni nem lehetett s az abban előterjesztett kérelmével az alperesi ügyvéd azért utasíttatott el, mert a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi képviselő nem állította és nem bizonyította, hogy azokat a tényeket, melyek bizonyítása végett tanúkra hivatkozott s melyekre a tanúhallgatás foganatosítva is lett, a fele