Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

86 Perjogi Döntvénytár. A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja, alperes pergátló kifogását elveti s a pert tárgyalás és ítélet hozatala végett az elsőbírósághoz visszautasítja. Egyidejűleg kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 55 K per és 158 K 20 f fellebbezési költséget 15 nap és különbeni végrehajtás terhével, a felperes ügyvéde kezéhez fizessen. Indokok: Fellebbező felperes az elsőbíróság ítéletét megváltoztatni, alperes pergátló kifogását elvetni s egyidejűleg alperest a pergátló kifogás tárgyalásával felmerült, valamint a fellebbezés költségében marasztalni kérte. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság által helyesen megállapított tényállást elfogadta, ennek alapján azonban az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta s az alperes pergátló kifogását elvetette. Mert a megállapított tényállás szerint felperes a nagyváradi kir. törvényszék előtt a 6000/1913. p. sz. keresettel folyamatba tett rendes perben, az 1913. évi január hó 23. napján szenvedett baleseti sérülésből kifolyóan alperestől kártérítés címén az eddigi fizetése és nyugdíja közötti különbözetet, továbbá az elvesztett ruhaátalány, órapénz és részjutalék, valamint a baleset okozta betegség következtében előállott és 1913. évi január hó 31-ig felmerült orvosi, gyógykezelési költség és a szükségessé vált jobb és különlegesebb táplálkozással felmerült kiadásai megtérítését vette követelésbe, míg a jelen keresettel ugyanezen balesetből kifolyóan és ugyancsak kártérítés címén az 1913. évi június hó 20. napjától felmerült fürdőzési, utazási, orvosi és gyógyszertári költségek megtérítését igényli. S mert ezek szerint, jóllehet mindkét pernek jogalapja ugyanazonos, amennyiben felperes mind a két perben érvényesített követelését az alperes kártérítési kötelezettségéből és abból a felelősségből származtatja, mely alperest az 1874 : XVIII. tc. alapján terheli, nyilvánvaló, hogy a két pernek tárgya nem ugyanaz és hogy ennélfogva a íelperes által a jelen perrel érvényesített jog sem ugyanazonos azzal, melyet alperes ellen a nagyváradi kir. törvényszék előtt érvényesített. S mert ezek szerint a Pp. 147. §-nak 1. pontjában meghatározott perfüggőség esete a jelenben fenn nem forog és ekként az ennek alapján a Pp. 180. §. 5. pontja értelmében emelt pergátló kifogás ezúttal sikerrel nem érvényesíthető, még pedig a jelen esetben annyival kevésbé, mert peres felek egyező előadása szerint alperes az előző perben a baleset megtörténtét beismerte, az a kérdés tehát, hogy az alperes kártérítési kötelezettsége meddig terjed, a per érdeméhez tartozik s így amennyiben ennek a kérdésnek elbírálása esetleg az előbbi per jogerős