Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommutató, LXXXI Lap 509.1. A végrehajtatóknak a hagyatéki készpénzre vonatkozó ellentétes igényei nem a hagyatéki bíróság, hanem a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság által döntendők el. — II. Hagyatéki eljárásban mindkét alsóbírósági végzés megváltoztatása 361 510- Az 1894 : XVI. tc. 85. §-a értelmében a törvényes örökössel szemben akkor is a szóbeli végrendeletre támaszkodó örököst kell perre utasítani, ha az utóbbi van a hagyaték birtokában 362 511. Az egyik örökösre már telekkönyvileg átírt ingatlanok bizonyos hányada iránt támasztott megtérítési igény, habár annak alapja örökösödés, mégsem képez oly igényt, amely az 1894 : XVI. tc. rendelkezései alapján peren kívül osztály vagy bírói átadás tárgyát képiznetné. Ily igény tehát a törvény rendes útjára tartozik 362 512. Az az örökös, akit a hagyatéki bíróság az egyik kérdésben perre utasított, a másik kérdésben pedig a törvény rendes útjára utasított, mindezeknek az eldöntését egy és ugyanazon perben szorgalmazhatja £63 513. A perenkívüli hagyatéki eljárás során az a vitás kérdés, hogy az örökhagyó által még életében tett ajándékozásra alapított tulajdoni igény fennáll-e, el nem dönthető. Ha ennek következtében az igénylő a törvény rendes útjára utasíttatik, és ha ezen tulajdoni igény bírói eldöntése előtt a hagyaték átadása tárgyában rendelkezni nem lekt t, a per indítását határidőhöz és ennek elmulasztását a tulajdoni igény mellőzéséhez kell kötni 363 514. Ha az örökhagyó végrendeletében az özvegyi jogról nem intézkedett és az örökösök e jogot csak valamely, élők közötti jogügylet alapján teszik vitássá : nincs helye perreutadításnak, vagy az özvegyi jogra való tekintet nélküli átadásnak ; hanem az örökösöket az 1894 : XVI. tc. 81. §-a értelmében a törvény rendes útjára kell utasítani; mert az özvegy kielégítésének meg vagy meg nem történte a perenkívüli hagyatéki eljárásban el nem bírálható 363 515. Olyan esetben, amikor a férj neje özvegyi jogát végrendeletileg szabályozza s illetve korlátozza, a nőt kell a törvény rendes útjára utasítani az örökösökkel szemben a végett, hogy a végrendeletnek ez az intézkedése megszüntessék 364 516. Az örökösnek és az özvegynek igényeit rendező átadó végzés jogerőre emelkedése után az özvegy által támasztott újabb igények peres útra tartoznak 364 517. Nem a hagyatéki zárlat elrendelése, hanem csak az azzal kapcsolatos kérdések fölött hozott másodbírói végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs 365 518. Ha a törvényszéki elnöknek egyenes ágban rokona a felfolyamodás alatt álló hagyatéki ügyben mint örökös vagy hagyományos érdekelve van, a kir. táblának más törvényszéket kell mint felfolyamodási bíróságot kijelölnie 365 519. I. Perenkívüli örökösödési eljárásban felmerült illetékességi összeütközés folytán a legközelebbi közös felsőbíróság jelöli ki az illetékes bíróságot. — II. Ha a Magyarország területén hősi halált halt magyar honos rendes lakhelye nem Magyarországon, hanem Ausztriában volt, és az osztrák bíróság az ott levő hagyatéki ingókra vonatkozó illetékességet a magyar bíróságnak engedte át, nem az örökhagyó községi illetősége, hanem az elhalálozás helye állapítja meg a hagyatéki bíróság illetékességét 366 521. A végrendelettel létesített alapítvány céljaira rendelt vagyon megőrzésére és állandó kezelésére hivatott város, az alapítvány céljaira rendelt hagyatéki vagyonra nézve a végrendelettel valószínűsített öröklési igény biztosítása szempontjából az 1894: XVI. tc. 89. és IVrjosi Döntvénytár II. ^