Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

XXX Tartalommutató. Lap­190.1. A keresetnek a főadóssal szemben történt jogerős elutasítása a kezes javára is res judicata 143 191. A részvénytársaság közgyűlésén hozott határozatot megsemmisítő ítélet nem hat ki azokra a jóhiszemű harmadik személyekre, akik a határozat alapján megkötött és létrejött ügyletekből jogokat szereztek 144 192. A végrendelet érvénytelenítése a perben részt nem vett törvényes örökös javára ki nem hat 145­193. A csődtömeg elleni vissza követelési perben hozott marasztaló ítélet nem zárja el az ama perben részt nem vett csődválasztmányi tagokat attól, hogy az utóbb ellenük indított kártérítési perben olyan beszámítási, vagy akár az ügy érdemére tartozó kifogásokkal is élhessenek, amelyeket a tömeggondnok a visszakövetelési perben elő nem terjesztett 145 194. Azzal az engedményessel szemben, akire a követelés a hitelező és az adós között jogérvényesen kötött bírói egyesség után enged­ményezte tett, az adós sikerrel emelheti a res judicata kifogását 14(5 195. A közkereseti vagy a betéti társaság ellen hozott ítélet nem zárja ki, hogy a Kt. 88., 125. §-ai alapján utóbb a tag ellen indított perben oly kifogások hozassanak fel, melyek nem a tag személyes viszonyaiból folynak és nem a korábbi ítélet hozatala után keletkeztek 146< 196. Az osztatlan közös legelőből a peres feleket illető részesedés szabá­lyozása csupán a peres felek egymásközti jogviszonyában hatályos ; és úgy a bírói ítélet, mint az ez alapon kérelmezhető telekkönyvi be­jegyzés nem érinti a birtokrendezési eljárás és az 1913 : X. te, vala­mint a 7000/1914. F. M. sz. rendelet értelmében lefolytatandó legelőtársulati eljárás során esetleg más jogosultak részére meg­állapítandó részeltet és alapját és mérvét . 14b' Közbenszóló ítélet jogereje. 153. A követelés alapját megállapító és jogerőre emelkedett közben­szóló ítélethez a bíróság kötve van, és ebben a kérdésben újabb tény­körülmények ugyanabban a perben nem hozhatók fel 113 Büntetőbírósági ítélet jogereje. 199. Ha a büntetőbíró megállapítja, hogy az illető terhelt a terhére rótt cselekményt tényleg elkövette, a büntetőbíróságnak ily tény­megállapítása a polgári bíróság részéről többé vizsgálat tárgyává nem tehető ... 150' 200. A szándékosan elkövetett súlyos testi sértést jogerősen megállapító büntetőbírósági ítélettel szemben a bontóperben azt a védekezést, hogy alperes felperesen a súlyos testi sértést nem szándékosan ejtette, figyelembe venni nem lehet 151 201. A büntetőbíróság ítélete, mely az 1895. évi XXXVII. te. 49. §-ába ütköző szabadalombit orlás kihágását megállapította, a bitorlás elkövetése kérdésében a kártérítési per bíróságát köti 15! 202. A bűnösségnek a büntető eljárás során történt megállapítása a kártérítési perben kötelező kiindulási alapul szolgál és így újból felül nem bírálható, de csak az esetben, ha a büntető eljárásban az ott megállapított cselekmény és a polgári kártérítés alapjául szolgáló eredmény közötti okozati összefüggés is kimondatott 151 203. A büntetőbíróságnak az a határozata, mely a munkaadó gondat­lanságát az alkalmazott balesetének előidézése körül megállapította,

Next

/
Oldalképek
Tartalom