Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár, 99 (Nagyváradi kir. tábla 1915 nov. 2. P. I. 1974. sz.) A nagyváradi kir. tábla: A felfolyamodásnak azt a részét, amely az érdemleges tárgyalásnak alperes költségére történt elhalasztása ellen irányul, hivatalból visszautasítja és az elsőbíróság végzésének csupán azt a neheztelt rendelkezését veszi felülbírálás alá, amely szerint az elsőbíróság az alperest végrehajtás terhe alatt kötelezte arra, hogy felperesnek 55 K tárgyalási költséget nyolc nap alatt fizessen meg. Érdemben pedig az elsőbíróság végzésének utóbbi részét megváltoztatja és az alperesnek a tárgyalási költségek megfizetésére az ügy elintézésétől függetlenül való kötelezését mellőzi. Indokok: Alperes a felfoiyamodásban magára nézve sérelmesnek jelenti ki az elsőbírósági végzésnek különálló, de egymással összelüggő azt a két rendelkezését, amely szerint: 1. a tárgyalás az ő költségére halasztatott el, 2. őt az elsőbíróság végrehajtás terhe alatt kötelezte, hogy felperesnek az elhalasztott tárgyalás költségeit nyolc nap alatt fizesse meg. A végzésnek az 1. pontban körülírt része azonban felfolyamodással meg nem támadható. A polgári perrendtartás 549. § a szerint ugyanis az eljárás folyamán hozott végzések ellen felfolyamodásnak csak a törvény által meghatározott egyes esetekben van helye. Az eljárás folyamán hozott végzésnek kell tekinteni a bíróságnak azt a határozatát is, amellyel a tárgyalást a felek valamelyikének költségére elhalasztja. Azonban a Pp.-nak idevonatkozó 203. és az ebben felhívott 431. § a nem tartalmaz olyan intézkedést, amely szerint az ilyen végzés ellen felfolyamodásnak volna helye, hanem a marasztalt fél az esetleges jogsérelem orvoslását a Pp. 479. §-a szerint csak az ítélet ellen használt fellebbezés keretében kérheti. A kir. tábla tehát a végzés első része ellen irányuló felfolyamodást a Pp. 558. §-a alapján hivatalból visszautasította. Ellenben helye van a telfolyamodásnak a végzés másik része ellen a Pp. 548. §-ában foglalt általános rendelkezés alapján, mert az elsőbíróság azáltal, hogy alperest a teljesítési határidő kitűzése mellett, végrehajtás terhe alatt, vagyis az ügy végelintézésétől függetlenül kötelezte a felperes költségeinek megtérítésére, tulajdonképen olyan határozatot hozott, amely a halasztással okozott költség megtérítésének kérdésében előtte az eljárást befejezte, ebben a vonatkozásban tehát a végzés neheztelt része az eljárás folyamán hozott végzések közé nem sorolható. Az elsőbírósági végzésnek ekként felülbírálás alá vett ren7*