Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár. 89 Akár úgy tekintjük a dolgot, hogy az említett bíró a meg­támadott végzést tanácselnöki minőségében hozta, akár pedig úgy, hogy a végzés meghozatalánál mint egyes bíró járt el, mindkét esetben a végzés meghozatalánál az elsőbíróság szabály­talanul volt alakítva. Nem szenvedhet ugyanis kétséget, hogy a felperesnek fel­hívott kérvénye folytán eldöntendő kérdés, nevezetesen a kir. törvényszék, mint elsőfokú bíróság előtt lefolytatott polgári per­ben az ítélet meghozatala után felmerült költség viselésének kér­dése a Pp.-ban szabályozott polgári ügyben keletkezett kérdést képez. Az ilyen ügyekben a Pp. rendelkezései szerint a tanács­elnök csak a Pp.-ban egyenkint felsorolt esetekben (pl. Pp. 140., 210. §-ai stb.) hozhat végzést, már pedig a Pp-nak nincs olyan rendelkezése, amely a szóbanforgó költség viselése kérdésében a határozathozatalt a tanácselnök hatáskörébe tartozónak mon­daná ki. Egyes bíró pedig az ilyen ügyekben a kir. törvényszék­nél — kiküldött bíró jelenleg fenn nem forgó esetétől eltekintve —, amint ez a Ppé. 30. §-ából is önként következik, szintén nem intézkedhetik. Ebből folyóan a szóbanforgó kérdésben a kir. törvényszék csak a Pp. 53. §-ának megfelelően alakított tanácsban hozhat érvényesen határozatot. Minthogy ezek szerint az elsőbíróság a megtámadott végzés hozatalánál nem volt szabályszerűen alakítva, végzését íel kellett oldani és az elsőbíróságot a rendelkező rész értelmében szabály­szerű eljárásra kellett utasítani. * * = V. ö. Perjogi Dtár L k. 337. és 371. sz. 118. A Pp. 505. §. 1—3. pontjaiban felsorolt hiányok a felülvizsgálati eljárásban is pótolhatók. Ha tehát a kiskorúak törvényes képviselője mellőztetett, a hiány pótlására és az addigi cselekmények jóvá­hagyására alkalmat kell adni. Ily esetben a másod­bírói ítélet feloldásának és a törvényes képviselő személyének közlése végett a gyámhatósághoz inté­zendő megkeresésnek van helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom