Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár. 85 bármelyik magyarországi ügyvédi kamarába bejegyzett ügyvéd (•jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni)), kétségen kívül módosította az addig Fiúméra érvényes ügyvédi rendtartásnak a képviseleti jogot korlátozó rendelkezését; miután Fiume az 1807: IV., az 1827: XIII., az 1848 : XXVII., tc. és az 1868 : XXX. tc. értelmében Magyarország területéhez tartozik. Az 1874: XXXIV. tc. 38. §-ában foglalt rendelkezésnek Fiúméra vonatkozó hatályosságán nem változtat az, hogy maga az 1874 : XXXIV. tc. Fiúméra külön életbe nem léptettetett; mert az 1874 : XXXIV. tc. 38. §-a «az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt» képviselői jogosultsággal ruházza fel azokat, akik bármelyik magyarországi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétettek. Ezeníelül pedig nincs oly jogszabály, amely a magyar törvénynek, illetőleg az egész országra kiható részének Fiúméra való hatályát Fiúméban való külön életbeléptetéstől tenné függővé. Utóbbi tekintetben elég felemlíteni a következőket: A fiumei kérdés szabályozása végett az országgyűlés által delegált 1883. évi regnikoláris küldöttség magyar bizottsága e részben a fiumei küldöttek hozzájárulásával azt a véleményt terjesztette az országgyűlés elé, hogy a magyar országgyűlés által hozott törvények Fiúméra is érvényesek (képv. irományok XXII. kötet 888. szám a 87. lapon L alatt; ugyanott a 113. lapon a fiumei küldöttek jelentése Legislatur cím alatt: «Nachdem Fiume ausschliesslich im Rahmen der ungarischen Getzgebung steht))). Kifejezésre juttatta azonban a most említett bizottság azt is, hogy a magyar törvényeken a fiumei viszonyok szempontjából netalán megkívántató módosítások rendeleti úton eszközölhetők. Ez álláspontnak megfelelőleg: az 1876: XXVII. tc.-be foglalt váltótörvényt a budapesti és marosvásárhelyi táblák egész területén életbeléptető 1876. évi november 30-án kelt igazságügyminiszteri rendelet 3. §-ában kimondotta, hogy azokon a területeken, amelyeken az 1868: LIV. tc. nem bír hatállyal (ezek akkor Fiume város és kerülete és a polgárosított határőrvidék voltak), a váltóeljárásban ezentúl is az addigi hatásköri és eljárási szabályok alkalmazandók ugyan, de ahol ezekben a hatályukban fenntartott régi eljárási szabályokban az anyagi váltótörvényre történik hivatkozás, ezalatt az 1876 : XXVII. tcikk szabályait kell érteni. Ezt a magyarázati utasítást a most felhívott rendelet csak úgy adhatta, hogy abból indult ki, hogy a váltótörvény Magyarországon való életbeléptetése folytán Fiúméiban, Fiúméra való külön életbeléptetése nélkül is hatályos, bár