Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Perjogi Döntvénytár. 3 bérelt helyiségeket további bérbeadással hasznosítsa. Lényegileg ipari vállalkozásról van tehát szó, amely jogviszonynál a tulajdonos a saját kezeléssel és a részleges bérbeadással járó veszélyt a főbérlőre hárítja, tudva azt. hogy a főbérlő az általa is bérbeadandó helyiségekbe ingó dolgokat nem hoz és a kikötött íőbérösszeg fizetésének biztosítását is abban találja, hogy a főbérlő a bérletek útján oly keresményre tesz szert, amely a főbér kifizetését lehetővé teszi. A törvényes zálogjog lényegét tevő tárgyi biztosíték tehát már a jogviszony természeténél fogva sem szolgál a szerződésre lépett felek között a bérfizetés biztosítására. Ezen bérleti viszonynak folyománya az is, hogy a főbérlő mindazokat a jogokat gyakorolhatja, amelyeket a bérbeadó tulajdonos érvényesíteni jogosítva van, nevezetesen a végreh. törv. 72. $-ában a bérbeadó javára biztosított törvényes zálogjog a bérlőkkel szemben a íőbérlőt feltétlenül megilleti. A jogviszonynak eme sajátságos természetéből és az abban foglalt jogátruházásból tehát az következik, hogy a tulajdonos a vele szerződési viszonyban nem álló bérlőkkel szemben a bérbeadó jogait nem gyakorolhatja, nevezetesen a íőbérösszeg nem fizetése esetére a bérlők ingóságaira törvényes zálogjogot nem érvényesíthet. Ez az álláspont nem ellenkezik a végr. törv. 72. §-ával, mert a törvényhozó az e szakaszban foglalt általános jogszabály megalkotásával kétségtelenül a bérleti jogviszony általános jogtartalmára, de nem a törvény alkotásánál mai jelentőségében ismeretlen jogviszonyra volt tekintettel és nem lehetett célja a fenti törvényszakaszban foglalt jogszabályt a főleg csakis városokban előforduló további bérbeadással kapcsolatos bérletekre kiterjeszteni, ami végeredményben a csupán a főbérlővel jogviszonyban álló bérbevevőknek a jogrenddel és igazsággal össze nem egyeztethető megkárosítására vezetne. Ez okból a biztosítási végrehajtásnak az albérlőknek a főbérlet területén levő ingóságaira való elrendelése céljából beadott felfolyamodásnak helyt adni nem lehetett. Budapesten a kir. táblának 1915. évi február hó 9. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a kir. táblának 1915. évi február hó 17. napján tartott ülésében.