Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Perjogi Doni vént/tár. 89. A budapesti központi kir. járásbíróság 1915. évi február hó 6. napján tartott teljes ülésén létrejött megállapodások. 1. A Pp. 32. §-án alapuló illetékesség megállapítása céljából hiteles könyvkivonatot, alperes kereskedői mivoltáról valócégjegyzékkivonatot, továbbá felperes bejegyzstt voltára hiteles cégjegyzékkivonatot, illetőleg helyhatósági bizonyítványt bekívánni nem szükséges. Mert a Pp. 50. §-ának harmadik bekezdése értelmében a bíróság az illetékesség megállapíiására előadott tényállítások valóságát, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek, csak az elleniéi tagadása esetében vizsgálja. Elég tehát, ha a keresetben előadatik, miszerint felperes bejegyzett kereskedő, alperes szintén kereskedős a kereset mellett egyszerű könyvkivonat van csatolva. 2. A Pp. 296. §-a értelmében a szabályszerű idéztetés dacára meg nem jelent tanút az elmaradásával okozott költség viselésében marasztalni kell. A törvény parancsolólag rendelkezvén, a költségben való marasztalás a felek kérelmére való tekintet nélkül eszközlendő és azt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a felek, illetőleg azok egyike vagy másika kifejezetten lemondana a költségmegiérítés iránti igényről. A marasztalás nem az érdemleges ítéletben, hanem ama határozatban történik, amelyet a bíróság az elmulasztott határnapon vagy ezzel kapcsolatosan hoz. A tanú terhére megállapított e költség a perköltség megállapításánál többé nem jöhet számításba. 3. A Pp. 764. § a tüzetesen körülírja, hogy a községi bíróságtól a járásbíróság elé hozott ügyekben követeti eljárás menynyiben tér el az egyébkénti járásbírósági eljárásoktól. Minthogy itt perköltségről szó ninoen, e tekintetben a XVI. fejezetben foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást. Képviseltetés által felmerülő költségben tehát a pei vesztes felet ép ügy lehet marasztalni, mint járásbíróság előtti ügyben. A 762. világos rendelkezéseinél lógva azonban a községi bíróság előtti képviselet körül felmerült költségtöbblet az ellenfél terhére a járásbíróságnál sem ítélhető meg. 4. Az életbelépletési törvény 18. £-ában foglalt rendelkezés alapján az ügyvéd munkadíja saját ügyfele irányában ítéletileg meg nem állapítható. Amennyiben az ügyvéd a hivatkozott törvényszakasz alapján díjmegállapítást kér, ez külön végzéssel történik. E végzés az ügyféllel magával is közlendő.