Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Ha a fellebbezési bíróság kereshetőségi jog hiánya miatt utasítja el a keresetet és ezért az ügy érdemében a tényállást nem állapítja meg, a felülvizsgálati bíróság azonban a kereshetőségi jog hiányát fennforogni nem látja: megváltoztató ítéletet hoz és a fellebbezési bíróságot új ítélet hozatalára utasítja. (Kúria 1914 szept. 10. 1914. G. 155. sz.) — V. ö. Perjogi Dtár 32. sz. Helytelen gyakorlat, mely a 77., 78. sz. a. közölt 1914 G. 49. és 134. sz. határozatokban elfoglalt helyes álláspontnak nem felel meg. Ha a Pp. 506. §-ában (S. E. 167. §.) felsorolt esetek nem forognak fenn, a felülvizsgálati bíróság sem utasíthatja vissza az ügyet ítélettel az alsóbírósághoz, hanem az 543. és 547. §§. értelmében (S. É. 204., 208. .i-ai). ha a szükséges tényállás meg van állapítva, illetve (534. §. utolsó bek.) megállapítható, végítéletet, — ellenkező esetben pedig feloldó végzést hoz. 81. Kártérítési kötelezettséget megállapító (közbenszóló) ítélet elleni alperesi felülvizsgálati kérelem sikertelensége esetében a felülvizsgálati költség viselésének kérdése a végítéletre hagyandó. (Kúria 1914 szept. 16. G. 30. sz.) -K * = Megfelel a Pp. 508. és 543. Ji-ai utolsó bekezdéseinek. A budapesti kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa a S. E. 108., 168., 204. és 208. s-ainak e tekintetben nem praecis rendelkezései alapján az ellenkező gyakorlatot követte még 1914. évi december hó 21. napján 1914. G. 1090. sz a. kelt határozatában is. V. ö. Perjogi Dtár I. 38. sz. 85. Az ítéletben nem nyert ugyan megállapítást, hogy a keresetben felsorolt ingatlanok közül egyik vagy másik alperes mely ingatlan tekintetében kö-