Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Minthogy pedig a K. K. H. Ö. 19. §-ának 2. bekezdése szerint a tartozásnak nem a valódi fizetéskötelezettre történt kivetése, valamint többszörös megadóztatás esetében a kivetett tartozás, illetve adó törlése az elévülési határidőn belül bármikor kérelmezhető és ezen két esetben is lényegileg az adótárgy hiánya indokolja a helytelenül kivetett adó törlését, valamint ennek az ötéves elévülési időn belül bármikor való kérelmezhetését, mert az idézett egyik esetben olyan személyre történt az adókivetés, aki nem volt birtokosa az adótárgynak, azaz ilyennek birtokában ném volt, az idézett másik esetben pedig adózó fél csak egy adótárgynak és nem több, hasonló ugyanolyan adótárgynak volt birtokában, noha tehát a K. K. H. Ö. 19. §-a kifejezetten az adótárgy hiányát nem említi is fel külön azok között az esetek között, amelyekben a kivetett köztartozás, illetve adó az elévülési időn belül bármikor kérelmezhető, mégis ilyen esetben, minthogy ez a kifejezetten ily értelemben szabályozott két hivatkozott, esettel az orvoslandó jogsérelem lényegére nézve megegyezik, adózó fél attól, hogy a nem létező adótárgy után kivetett adó törlését az ötéves elévülési időn belül bármikor igényelhesse, helytállóan annál kevésbbé üthető el, mert a megelőzően érvényben volt törvényes rendelkezések, nevezetesen az 1909 : XI. tc. 7. §-ának 2. bekezdése, majd az 1923 : VII. tc. 11. §-ának 2. bekezdése az adózó felek ezen jogát illetően kétséget nem engedtek, már pedig a közadók kezeléséről szóló, jelenleg érvényben levő hivatalos összeállítás az adózók jogkörét e tekintetben megszorítani nem akarhatta. Minthogy tehát panaszos az 1929. évre kivetett házadó törlését az adótárgy hiánya okából 1932. évi július hó 20-án iktatott beadvánnyal, azaz még az elévülési időn belül kérelmezte, a rendelkező rész értelmében kellett ítélkezni. 7. A magánalkalmazottak szolgálati illetményének a jövedelemadó mentességeinek megállapításánál a szolgálatiilletménytterhelő köztartozásokat nem lehet levonni. (Közigazgatási bíróság 17,355/1932. P. sz.) 8. Hétlakrészes épület nem tekinthető tanyai háznak, miért is a haszonérték az egész ár haszonértékében állapítandó meg. (Közigazgatási bíróság 7954/1931. P. sz. 9. Ha az ingatlan adásvételről írásbeli szerződést ugyan nem állítottak ki, de az eladó a vevőnek írást adott