Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 29 A kérdés alapjául szolgáló felmerült esetben sem szenvedhet tehát kétséget, hogy a községi bíróság ítéletének az 1911 : I. tc. 762. §-a, továbbá az 1930 : XXXIV. te. 65. §-ában foglalt rendelkezések értelmében közadók módjára rendelt végrehajtása tekintetében a K. K. H. Ö. 1927. évi 600. P. M. sz. rendeletnek irányadó szabályai megsértése esetén emelt panasz is a 98. § szerint a királyi adóhivatal másodfokon a 101. 2. a) pontja szerint a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága elé tartozik, és az utóbbi által hozott határozat ellen a 104. § 4. b) pontja szerint a közigazgatási bírósághoz van panasznak helve. (1934. évi február hó 26.) 220. számú kérdés. Az 1929. évi 1500. P. M. számú rendelet 3. § 2. bekezdésében meghatározott illeték alá esik-e az olyan okirat, melyben kölcsönt váltófedezet mellett adnak? Megállapodás : Az olyan okirat, melyben kölcsönt váltó fedezet mellett adnak, nem esik az 1929. évi 1500. P. M. számú rendelet 3. § 2. bekezdésében meghatározott illeték alá akkor, ha az okirat tartalmánál fogva kölcsönszerződésnek vagy egyéb okiratnak is minősül. Indokok: Az 1929/1500. P. M. számú rendelet 3. §-ának 2. bekezdése szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozat után ugyan 2 pengő illeték jár akkor is, ha az okiratból kitűnik, hogy a jelzálogjoggal biztosítandó követelések váltóleszámítolásból erednek vagy fognak eredni, illetőleg hogy a követelés fedezetéül váltó szolgál vagy fog szolgálni. Mégis kétségtelen, hogy a szabály csak a jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozat illetékét kívánja 2 pengőben meghatározni, de nem az olyan okirat illetékét is, amely tartalmánál fogva kölcsönszerződésnek vagy egyéb okiratnak is minősül. Ezt igazolja ugyanazon rendelet 1. §-ának 4. bekezdése, amely akként rendelkezik, hogy ha a jelzálogjog megalapításába beleegyező nvilatkozatot a követelés alapjául szolgáló szerződésről szóló okiratba foglalják és az alapul szolgáló ügylet után járó okirati vagy vagyonátruházási illeték a beleegyező nyilatkozatnak az e szakaszban megállapított illetékénél nem kisebb, csak az alapul szolgáló ügylet után kell illetéket leróni. Ha pedig az alapul szolgáló ügylet illetéke