Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)
30 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. kisebb, illetéket csak a beleegyező nyilatkozat után kell leróni. A kérdés helyes eldöntésénél fontosabb annak a másik kérdésnek az eldöntése, hogy a váltóhitel vagy általában hitelbiztosítéki okiratnak címzett okiratot tartalmánál fogva mikor lehet, és illetőleg kell kölcsönszerződésnek vagy egyéb okiratnak is tekinteni és illetőleg minősíteni. A biztosítéki okiratot tartalmánál fogva akkor lehet, és illetőleg kell kölcsönszerződésnek vagy egyéb okiratnak is tekinteni és minősíteni, ha az okiratból nem csupán az tűnik ki, hogy jelzálogjoggal biztosítandó követelések váltóleszámítolásból erednek vagy fognak eredni, illetőleg, hogy a követelés fedezetéül váltó szolgál vagy fog szolgálni, hanem az ezen körülményekre való utaláson felül az okirat a közönséges adóslevelekben vagy kölcsönszerződésekben vagy esetleg egyéb okiratokban szokásos külön megállapodásokat és kikötéseket is tartalmaz, és pl. igazolja a kölcsön megtörtént felvételét és adóssági nyilatkozatot olyon alakban is tesz, amelynek alapján függetlenül a fedezetül netán letett váltóktól is magának az okiratnak az alapján a bíróságok előtt polgári per tehető folyamatba. Kölcsönszerződésnek kell tekinteni a hitelbiztosítéki okiratnak címzett iratot tartalmánál fogva különösen akkor is, ha a visszafizetési kötelezettség tekintetében is nyilván a fedezetül adott váltó vagy váltók esedékességétől eltérő hosszabb visszafizetési határidőt állapít meg és az ezen hosszabb visszafizetési határidőn belül történtő visszafizetés esetére storno-díjat vagy esetleges késedelmes visszafizetés esetére külön kötbér fizetését, tehát olyan jogokat is biztosít a hitelező javára, amelyek a fedezetül adott váltó vagy váltók alapján a hitelezőt meg nem illetnék, amelyeknek biztosítására tehát pusztán és kizárólag a biztosítéki iratnak címzett kölcsönszerződés vagy egyéb okirat szolgálhat. (1934. év február hó 26.) 221. számú kérdés. Az igényperben, ha több végrehajtató követelése az eljárás tárgya, amikor is az ítéleti illeték a végrehaj tatókat a magyar királyi közigazgatási bíróság 180. számú jogegységi megállapodása szerint nem egyetemlegesen, hanem csupán vagyoni érdekük arányában terheli, az ítéleti illeték kiszámításánál az illetékalap az egyes végrehajtatok külön bejelentett vagyoni összege vagy pedig az összes végrehajtatok követelésének együttes összege után kiszabott ítéleti illeték aránylagos része?
