Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

28 Közigazgatási cs Pénzügyijogi Döntvénytár. kell megállapítani. Az a körülmény is, hogy az átalány a szükség mértékéhez igazodik, és hogy abban csak néhány vezető tisztviselő részesülhet, azt igazolja, hogy az átalány meghatározott hivatali kiadással egybekötött járandóság, mert csak akkor engedélyezhető, ha «a szükség» indokolja, és csak azok részére, akiknek reprezentálni kell. A méltányosság pedig az átalány jellegén nem változtat, mert csak azt jelenti, hogy a költségátalány mérvének a felmerülhető kiadásokkal arányban kell állania. A várost a vezető tisztviselők képviselik. A képviselettel felmerült költségek megtérítése még átalányozás esetében sem jövedelem akkor, ha az átalány megállapításának a szükség mértékéhez kell igazodnia, és ezért ez a költségátalány nem tartozik az alkalmazottak kereseti adója alá. (1934. évi február hó 26.) 210. számú kérdés. A magánjogi követeléseknek közadók módjára a K. K. H. Ö. alapján történő behajtása során elkövetett szabálytalanságok esetén a jogorvoslati hatóságok azonosak-e a közadók behajtásánál elkövetett szabálytalanságok orvoslására megállapított jogorvoslati hatóságokkal? Megállapodó s: A magánjogi követeléséknek a közidók módjára a K. K. H. Ö. alapján történő behajtísa során elkövetett szabálytalanságok esetén a jogjrvoslati hatóságok azonosak a közadók behajtásánál elkövetett szabílytalanságok orvoslására megállapított jogorvoslati hatóságokkal. Indokok : A közadók módjára behajtandó, bár magánjogi természetű követelés behajtása is csak a K. K. H. Ö. 1927. évi 600. P. M. rendeletnek a közadók behajtására vonatkozó eljárási szabályai szerint lévén foganatosítandó, e szabályok megsértése esetére felállított jogorvoslati hatóságok dönthetnek csak a közadók módjára behajtandó magánjogi követelések behajtásánál elkövetett szabálytalanságok ellen irányuló jogorvoslatok felett is, mert vonatkozó külön törvényi rendelkezés hiányában nem a követelés magánjogi vagy nem magánjogi természete, hanem egyedül irányadó szempont az, hogy a szabálytalanság, amely ellen a jogorvoslat intézve van, olyan eljárásban merült fel, amely eljárásnak a szabályait a K. K. H. Ö. tartalmazza, s amely eljárásban felmerült szabálytalanságok elleni jogorvoslati hatóságokat a K. K. H. Ö. állapította meg.