Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár, érintve nem lettek, és nem lehet kétséges, hogy az a bejelentés, illetve bejelentést tartalmazó folyamodvány, mely az üzletnek egyik iparhatósági kerületből más iparhatósági kerületbe való áttételére vonatkozik, általában véve az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 1. pontjában szabályozott illetéki rendelkezések alá esik. Budapest székesfőváros területén levő üzletnek az egyik kerületből a másik kerületbe való áthelyezésére vonatkozó kérelme azonban az ipartörvény módosításáról szóló 1922 : XII. tc. 53. §-ában foglalt rendelkezések következtében most már ez alól a szabály alól kivételt képez. Budapest székesfőváros tekintetében ez a módosító törvény az 53. §-ában ugyanis olykép rendelkezik, hogy a 49. §-ban foglalt rendelkezések tehát az üzletáthelyezés szempontjából is a főváros egész területét egy községnek, illetőleg egy iparhatósági területnek kell tekinteni. (E törvény végrehajtási utasításának 121. §-a értelmében ugyanis indokolt volt az, hogy az üzletnek ugyanazon községben való áthelyezése esetére járó könnyítések a fővárost is megillessék.) Minthogy pedig ezzel a rendelkezéssel Budapest székesfővárosnak az üzletáttétel szempontjából egy iparhatósági területté nyilvánítása által Budapesten az üzletáthelyezést egyazon iparhatósági területen belül történtnek kell tekinteni, az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 1. pontja pedig csak azokat az üzletáthelyezési kérelmeket vonja az ebben a tételben megállapított illeték alá, melyek az üzletnek egyik iparhatósági kerületből más iparhatósági kerületbe való áthelyezésére vonatkoznak, azért az a kérelem, amely a Budapesten levő üzletnek Budapest területére való áthelyezése iránti kérelem, bár a fővárosnak egyik kerületéből a másik kerületbe való áthelyezéséről szól is a kérelem, az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 1. pontjában, illetve a helyébe lépő rendelkezések szerint szabályozott illeték alá nem vonható. (1934. évi február hó 26.) 217. számú kérdés. Árverési vétel után járó illetékre a kincstár joga mikor nyílik meg? Megállapodás: Az árverési vétel után járó illetékre a királyi kincstár joga az árverés megtartásának napján nyílik meg. Indokok: Az 1920 : XXXIV. tc. 103. § 1. bekezdése szerint ingatlannak árverésen történt megszerzése esetén az ille-