Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

4 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. alapját a 9. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani, ez az adóalap az összehasonlításon nyugvó becslés eredményéhez képest a bérleti viszony megszűnése előtt legutoljára kikötött évi bérösszegnél alacsonyabb is lehet. (1933. évi nov. hó 20.) 202. számú kérdés. A törzsfizetésen kívül negyedévenkint különböző címen kifizetett összegek minden körülmények között a törzsfizetóstől elkülönítve vonandók-e adó alá vagy pedig csak akkor, hogy ha szerződés vagy a szolgálatadó és alkalmazott közötti megállapodás a negyedévi kifizetés alapja? Megállapodás : A havonkint vagy hetenhint rendszeresen kifizetendő illetményeken kívül negyedévenkint, félévenkint, esetleg évenkint kapott illetmény csak akkor vonandó a havi vagy heti illetményektől elkülönítve adó alá, ha az alkalmazott azt a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján kapja negyedévenkint. félévenkint vagy évenkint. Indokok : Az alkalmazottak kereseti adója progresszív adó és azt a munkaadó köteles az alkalmazott jövedelméből levonni és beszolgáltatni. A progresszió százalékos emelkedésének érvényesülése céljából az ad t a K. H. Ö. 18. §-a szerint a havi vagy heti jövedelem után kell leróni, vagyis az ugyanazon munkaadótól ugyanarra a hónapra vagy hétre bármely elnevezés alatt járó különböző illetményeket össze kell vonni és az adótételt az illetmények együttes összege, vagyis az adózó fél jövedelme után kell megállapítani. A vállalat az alkalmazott kereseti adóját rendszerint a sajátjából viseli. Érdeke tehát, hogy az illetményeket oly módon fizesse ki, hogy az adó progresszivitása a lehető legkisebb mértékben érvényesüljön. Erre pedig módot egyedül a 19. § 5. bekezdése nyújt, ameky szerint ha az adózónak a havonként vagy hetenként rendszeresen kifizetendő illetményein kívül olyan illetményei is vannak, amelyeket a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján negyedévenkint, félévenkint, esetleg évenkint kap meg, ezeket a járandóságokat a heti vagy havi illetményektől elkülönítve és úgy kell adó alá vonni, mintha az egyszerre kifizetett illetmény egy hóra eső külön illetmény volna. Ez a törvényes rendelkezés tehát a 18. § értelmében követendő eljárással szemben kedvezményt jelent, és mert általános