Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. tehát aí üzletszerzési jutalék is, amelyeket az alkalmazott a szolgálati viszony keretében köteles ellátni, a K. H. Ö. 16. §-a szerint az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik, mert ez a jövedelem a szolgálati viszonyból származik, ellenben az alkalmazott által Önként teljesített alkalmi üzletszerzésekért járó jutalék általános kereseti adó alá esik, mert annak forrása a szolgálati viszonytól függetlenül űzött haszonhajtó foglalkozás. Ha tehát az üzletszerzés a biztosító intézet alkalmazottjának szolgálati teendője, akkor az üzletszerzési jutalék is szolgálati járandóság, és mint ilyen az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik, ha pedig a biztosítóintézeti alkalmazott az üzletszerzést csak alkalmilag, a szolgálati viszonytól független mellékfoglalkozásként gyakorolja, akkor ezen önálló haszonhajtó foglalkozásából származó jövedelem után általános kereseti adót köteles fizetni. A K. H. Ö. 28. §-a világosan rámutat erre a különbségre, amidó'n a 2. bekezdésében oly módon rendelkezik, hogy az alkalmazottaknak kifizetett és az alkalmazottak kereseti adójával megadóztatott ügynöki díjakat nem kell kimutatni, mert ezek szolgálati járandóságok, ellenben azokat az üzletszerzési jutalékokat, amelyek az általános kereseti adó alá tartoznak, az 1. bekezdés alapján ki kell mutatni akkor is, ha azokat a biztosító intézet a saját alkalmazottainak fizette ki, mert ezek nem a szolgálati viszonyból, hanem az adózó fél önálló haszonhajtó foglalkozásából származó jövedelem. (1933. évi nov. hó 20.) 201. számú kérdés. A rendszerint bérbeadás útján hasznosított, de a bevallás idejében üresen álló épületek vagy épületrészek becslés útján megállapított haszonértéke lehet-e kevesebb, mint a bérleti viszony megszűnése előtt legutoljára kikötött bérnek évi összege? Megállapodás: A rendszerint bérbeadás útján hasznosított, de a bevallás idejében üresen álló épület vagy épületrész becsléssel megállapított haszonértéke a bérleti viszony megszűnése előtt legutoljára kikötött évi bérösszegnél alacsonyabb, de magasabb is lehet. Indokok : A bérbe nem adott épület vagy épületrész adóalapja a H. H. Ö. 9. §-ának 1. bekezdése szerint a tényleg bérbeadottakkal történt összehasonlítás útján a 16. § 1. bekezdésének